Az egyiptomi Muzulmán Testvériség - Merre billen?

  • Jászberényi Sándor (Kairó)
  • 2009. szeptember 24.

Külpol

A Közel-Kelet legjelentősebb pánarab platformjának taglétszámát több millióra becsülik, támogatottságuk gyakran meghaladja a kormányzó pártokét. Bár egyre inkább nemzetközi jellegű, fő bázisa mindmáig Egyiptom. Mohamed Mahdi Akíf, az egyiptomi Testvériség "legfelső vezetője" pár hete bejelentette visszavonulását. Utóda megváltoztathatja a politikai iszlám szerepvállalását a régióban.

A Közel-Kelet legjelentősebb pánarab platformjának taglétszámát több millióra becsülik, támogatottságuk gyakran meghaladja a kormányzó pártokét. Bár egyre inkább nemzetközi jellegű, fő bázisa mindmáig Egyiptom. Mohamed Mahdi Akíf, az egyiptomi Testvériség "legfelső vezetője" pár hete bejelentette visszavonulását. Utóda megváltoztathatja a politikai iszlám szerepvállalását a régióban.

*

Mohamed Mahdi Akíf alaposan felborzolta a kedélyeket, amikor idén augusztusban bejelentette lemondását. Erre ugyanis a Testvériség történelmében soha nem volt példa. Bár a szervezet szabályzata szerint hatévente választásokat tartanak, a gyakorlatban a legfelső vezető pozíciója életfogytig szól: új akkor jön, ha meghal az előző. (A Muzulmán Testvériség szóvivőjével lásd interjúnkat: "Bizonyos eszmék egyszerűen nem ide valók", Magyar Narancs, 2009. augusztus 6.)

Akíf - aki az MT megalakulásának évében, 1928-ban született - 1940-ben csatlakozott a szervezethez, még az iszlám szocialista (csúnyábban: arab fasiszta) Haszán Al Banna vezetése alatt. 1954-ben letartóztatták és halálra ítélték, mert egy katonatisztet bújtatott, aki Farouk király uralmának megdöntésére szervezkedett. Ezt a döntést a bíróság később életfogytiglani börtönbüntetésre enyhítette. 1974-ben szabadult Szadat elnök általános kegyelmével. Ezután kezdődött politikai karrierje: 1987-ben Kelet-Kairó képviselői székét nyerte el. 1996-ban egy hadbíróság három év börtönre ítélte, a vád szerint az MT tagjaként a nemzetbiztonságot veszélyeztette. Szabadulása után, 2004-ben választották a szervezet élére.

A most 81 éves Akíf a sokáig elsősorban humanitárius oktatási mozgalmat politikai jellegűvé alakította át. A tagokat arra bátorította, hogy induljanak politikai pozíciókért, szervezzenek utcai demonstrációkat, tiltakozásokat a kormányzat ellen Egyiptomban. ' volt a Hamász (az MT palesztin szervezete) politikai párttá szerveződésének az egyik ideológiai atyja, és többek között neki köszönhető, hogy a politikai iszlám a demokráciák intézményrendszerét használva próbál hatalomra kerülni.

Az egyiptomi Testvériség több millió tagot és támogatót számlál, irodáik minden városban megtalálhatók, jóllehet a mozgalom nem ad meg pontos adatokat. Arra hivatkoznak, hogy "a kormányzat folyamatosan figyeli és letartóztatja tagjaikat". Bár nem bejegyzett párt, a 2005-ös választásokon 88 helyet szerzett a parlamentben: e "független" jelöltek alkotják a legnagyobb ellenzéki blokkot. A Testvériség Egyiptomban afféle gyűjtőpártként funkcionál, felszív minden erőt, amely az immár két évtizede regnáló Mubarak-kormányzattal szemben határozza meg magát. Márpedig 2010-ben törvényhozási, 2011-ben pedig elnökválasztás lesz az országban. Vajon az új "legfelső vezető" is olyan határozott politikai szerepvállalást folytat-e majd, mint Akíf tette, vagy új irányba viszi a Testvériség stratégiáját?

Akíf a Testvériségen belül nem örvendett osztatlan népszerűségnek. Bár az MT elsődleges célja a saria bevezetése és az iszlám állam létrehozása, az elmúlt években az általános demokratizmus felé mozdult el, éppen Akíf tevékenysége nyomán. 2004 márciusában a Testvériség kampányának alapköve lett a többpártrendszer, a demokrácia követelése, sőt a nők egyenjogúsága. Hadil Adl, az Al-Ghad párt ifjúsági tagozatának elnöke szerint Akíf észrevette: csak akkor érvényesülhetnek demokratikusan a Testvériség érdekei, ha ő maga kilép a reflektorfényből. Egyes nyilatkozatai ugyanis a Testvériséget terrorszervezet fényében tüntették fel. Akíf valóban számos, nyugati szemmel szalonképtelen megnyilvánulás gazdája. Például 2006-ban azt nyilatkozta, hogy Uszáma bin Ládin a megszállók ellen, Istenért harcoló mudzsahid (a szent, igaz ügyért küzdő harcos), a libanoni-izraeli háborúk alatt pedig avval dicsekedett, hogy a Testvériség ezreket hajlandó küldeni a "zsidók ellen harcolni"; de relativizálta már a holokausztot, és tett nő- és keresztényellenes kijelentéseket is. Az Al Maszri Al Júm c. napilap elemzői szerint most két tűz közé került: sem a reformisták, sem az iszlamisták nem találják eléggé következetesnek és határozottnak.

Bármelyik irányba is mozdul el a Testvériség, az elemzők szerint nagy jelentőségű váltás lesz. Akíf utóda nemcsak Egyiptom belső berendezkedését, de az ország külpolitikáját is drasztikusan megváltoztathatja. Sőt: a legfelső vezető minden iszlamista szervezetre hatást tud gyakorolni a térségben, még a terrorszervezetekre is. Bár a Testvériség az elmúlt harminc évben feladta a "fegyveres konfliktuskezelést", a köz emlékezetében még élénken él a két egyiptomi elnök ellen elkövetett merényletük. A kérdés természetesen az, hogy "polgári" vagy fundamentalista irányba mozdulnak-e tovább. Amennyiben legitimitást szeretnének szerezni a Nyugat szemében, rendezniük kell Izrael-ellenes politikájukat, ez azonban nem menne következmények nélkül. A politikai iszlám egyik sarokköve a dzsihád Izrael ellen, ennek megszüntetésével támogatók tömegét és jelentős pénzforrásokat veszítene a mozgalom. Ha a fundamentalizmus felé mozdulnak, kockára teszik mindazokat a demokratizmus kiharcolásában elért eredményeket, melyekkel magukhoz tudták kötni a nem iszlamista politikai erőket - és megerősödik a veszély, hogy a Testvériség átbillen a terrorszervezetek közé. Akíf utódáról a száztagú Súra gyűlésén döntenek (ennek a Testvériség prominens alakjai a tagjai) 2010 elején. Bárkire is száll a szervezet vezetése, lehetősége lesz rá, hogy érdemi változásokat hozzon a Közel-Keleten.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.