Augusztus végén a spanyol igazságszolgáltatás nevében Baltazar Garzón bíró bejelentette, hogy három évre felfüggesztik a baszkföldi Batasuna (Egység) párt működését, és ezzel szinte egy időben a madridi parlament a szervezet végleges betiltását kérte a legfelső bírói testülettől. Ez a döntés még nem született meg, és nem egyértelmű, hogy ha majd igen, valóban az ország békéjét szolgálja-e.ABatasuna az ETA politikai szárnyaként 1978-ban jött létre. Az ETA (Euzkadi Ta Askatasuna - Baszk Haza és Szabadság) pedig még bőven Generalissimo Franco idején, 1959-ben, a baszk függetlenség fegyveres kivívására. A baszkokat, akik nagyon büszkék rokontalan, ősi nyelvükre, a konyhájukra, meg arra, hogy már Kolumbusz előtt jártak Amerikában, Franco valóban alaposan megleckéztette, miután a polgárháborúban nagy lelkesedéssel a másik, a köztársasági oldalra álltak. Betiltotta nyelvük nyilvános használatát, szűkre szabta gazdasági fejlődési lehetőségeiket, sőt két tartományuknak még a hivatalos "áruló" jelzőt is viselnie kellett. Ebből lett elegük.
Csakhogy az a világ már negyed százada elmúlt, ma a baszk tartományokban messze magasabb az életszínvonal a spanyol átlagnál, a gyerekek 90 százaléka baszkul (is) tanul, miközben a felnőtteknek egyelőre csak egyharmada beszéli az ősi nyelvet - sok persze a máshonnan bevándorolt a térségben. Baszkföld autonómiája
már-már fokozhatatlan:
a három baszk tartománynak saját parlamentje van, helyi irányítás alatt áll a rendőrség, a közoktatás, az adózás rendszere. Az autonóm baszk kormány vezető pártja már évtizedek óta egy mérsékelten nacionalista, de azért függetlenség-párti jobboldali szervezet, a Baszk Nemzeti Párt. Miután Spanyolország már hosszú-hosszú évek óta részese az európai integrációnak, aminek a helyességét a baszkok sem kérdőjelezik meg, azt kell gondolni, hogy az állami önállóság törekvésének mozgatói a hűvös ráció szféráján kívül keresendők. És ezzel nincs is semmi baj.
Baj inkább azzal van, ahogy ezt a célt az ETA elérni igyekszik. Az elmúlt harminc év során több mint nyolcszáz ember halt meg és több mint kétezren sebesültek meg terrorakcióik következtében - kezdetben inkább csendőrök és a baszk ügy iránt kevés rokonszenvet tanúsító politikusok, később egyre többen olyanok, akik éppen mérsékelt nézeteikkel haragították magukra a szélsőségeseket. Az utolsó (augusztus eleji) merényletnek két polgári személy, egy kislány és egy nyugdíjas volt az áldozata egy tengerparti fürdőhelyen - és ennek valóban nem volt más üzenete, mint a félelemkeltés. Az, hogy "itt vagyunk".
Garzón bíró, a megvesztegethetetlen, aki annak idején elérte, hogy ha később haza is engedték Chilébe, Londonban egy időre őrizetbe vegyék Pinochet tábornokot az emberi jogok megsértése miatt, korábban meg egy volt spanyol belügyminiszter lecsukatását harcolta ki, történetesen éppen feltételezett ETA-szimpatizánsokra vadászó félhivatalos halálosztagok baszkföldi grasszálásának eltűrése miatt, most a másik oldalra csapott le. Azt állítja, hogy három éven belül bebizonyítja: a Batasuna igenis aktívan támogatja a terroristákat, pénzzel, védelemmel, infrastruktúrával. A felfüggesztési döntés azt jelenti, hogy (miközben különböző szintű választott tisztségviselői a helyükön maradhatnak, csak éppen nem nyilatkozhatnak pártjuk nevében) a Batasuna ezután nem kaphatja meg a pártoknak járó központi pénzeket - amelyekből mindeddig részesedett -, sőt az ingóságait is zárolják. Ez aztán rögtön tumultuózus, ily módon telegén jeleneteket eredményezett az átlag spanyolok nagy gaudiumára, viszont a baszkok közül a mérsékeltekben is meglehetős idegenkedést ébresztve, a keserű múlt emlékeit elevenítve föl. Előidézve ráadásul annak a veszélyét, hogy a baszk szélsőségesek iránti
dacos helyi rokonszenv
még erősödhet is az évek óta tapasztalt hullámvölgy után.
A hullámvölgy amúgy 1997 júliusa óta érzékelhető: ekkor rabolt el és gyilkolt meg az ETA - bebörtönzött tagjainak kiszabadulását követelve - egy fiatal baszkföldi néppárti főtisztviselőt. Hatalmas tüntetéshullám söpört ekkor végig egész Spanyolországon, és még baszk függetlenség-párti vezetők is szót emeltek a terror ellen. 1998 szeptemberében aztán az ETA - tárgyalásokban reménykedve - meghatározatlan idejű tűzszünetet jelentett be. A madridi kormány azonban hajthatatlan volt, csak akkor ült volna le tárgyalni a szélsőségesekkel, ha azok végleg lemondanak az erőszakos akciózásról. Így aztán a tűzszünet a következő év végén lezárult, ismét elkezdődtek a robbantások, és azóta a két fél nem tesz mást, csak kölcsönösen vádaskodik. A jobboldali kormány pedig még a baloldali ellenzék támogatását is maga mögött tudhatja ebben a kérdésben - ahogy most, a betiltási javaslat parlamenti megszavazásakor is.
Egyes állítások szerint ma az ETA-nak mindössze úgy harminc aktív, hadra fogható és szabadlábon lévő tagja lehet, de - ugyancsak állítólag - politikai szárnya, a Batasuna azért rendelkezik némi háttérrel. Kubában például cipőgyárat birtokol - közösen a helyi Nemzeti Balett Társasággal. Weblapját (www.batasuna.org) Ausztráliában jegyezték be, a szerver az USA-ban van, a tartalomszolgáltatás Franciaországból történik, "Iru–eko Batasunako nazio mailako egoitzaren itxieraren irudiak" és más rémisztő főcímek alatt. Arról nem is szólva, hogy a tavalyi baszkföldi választásokon mégiscsak szerzett tízszázaléknyi szavazatot.
Vagyis a Batasuna
élt, él és élni fog
Aggályosabb szellemek szerint épp ezért szerencsétlen a mostani madridi össztűz, amelynek az a fő érve, hogy a szervezet sohasem emelt szót az ETA merényletei miatt. De hát hogyan is ítélné el, ha egyszer összefonódik vele? Vagy: ha szót emelne, ez elégséges bizonyíték volna az összefonódás hiányára? El is indult a szógörgeteg, a kölcsönös fasisztázás, a vagdalkozás, az indulatok hevülése, miután a betiltással kimondatott: terroristákkal párbeszéd márpedig nincs. És ezt most, szeptember 11. táján nemzetközi szinten is elég jól el lehet adni. Aztán hogy utána mi lesz... hát ez az. Minden tapasztalat azt mutatja - vegyük például Észak-Írországot -, hogy a párbeszéd nem vezet ugyan szükségképpen gyors megbékélésre, de az biztos, hogy a párbeszéd hiánya viszont semmilyenre.
- kovácsy -
