Brutális rendőri erőszakról számolnak be a kiengedett fehérorosz tüntetők

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 14.

Külpol

"A fogház tulajdonképpen kínzókamrává vált" – mondták.

A fehérorosz belügyi hatóságok szabadon engedik az összes tüntetőt, akit az elmúlt napok tömeges tüntetésein vettek őrizetbe – jelentette péntekre virradó éjjel Minszkből a TASZSZ orosz hírügynökség.

A tut.by internetes hírportál közlése szerint a főváros Okresztina utcai fogházához az éjjel megérkezett Aljakszandr Barszukov belügyminiszter-helyettes, aki újságírók előtt kijelentette, hogy péntek hajnali 6 óráig minden őrizetest szabadon engednek a fogházból.

"Hajnali hatra mindenkit szabadon engedünk" – mondta a TASZSZ szerint Barszukov, nem sokkal azután, hogy felettese, Jurij Karajev belügyminiszter utasítást adott a szabadon bocsátásokra. Az elengedett tüntetők egy része a Reuters hírügynökség szerint arról beszélt, hogy zsúfolt cellákban töltötték fogságukat és bántalmazások érték őket.

Ugyanezt mondta a BBC-nek több szabadon engedett fogoly. Egy férfi meg is mutatta a BBC-nek a rendőri erőszak nyomait a testén, majd elmondta, hogy folyamatosan verték az embereket, arra kényszerítették őket, hogy egész éjjel az udvaron álljanak.

Az Amnesty International jogvédői szerint a letartóztatott emberek arról számoltak be, hogy meztelenre vetkőztették őket, megverték és nemi erőszakkal fenyegették őket. A jogvédőknek a kiszabadult foglyok azt mesélték, hogy a rendőrök földre kényszerítették őket, a mocsokban kellett feküdniük, miközben folyamatosan ütötték és rúgták őket. "A fogház tulajdonképpen kínzókamrává vált" – mondták.

Egy BBC-s újságíró megosztott egy hangfelvételt is, ahol hallani lehet az Okresztina utcai fogházból kiszűrődő sikolyokat.

Szabadon engedett fehérorosz tüntetők

Szabadon engedett fehérorosz tüntetők

Fotó: MTI/EPA

 

A belügyminiszter elítélte a hatóság emberei ellen az elmúlt napokban elkövetett állítólagos támadásokat, ugyanakkor bocsánatot kért a hatósági fellépések során ártatlanul megsérült emberektől.

Fehéroroszországban csütörtökön már ötödszörre vonultak utcára az emberek a vasárnapi elnökválasztás óta, amelyen az előzetes eredmények szerint a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka a szavazatok 80,08 százalékával győzött. Az ellenzék kétségbe vonta a választás tisztaságát és országszerte tüntetéseket, sztrájkokat szervezett. A hatóságok brutálisan léptek fel a tüntetőkkel szemben, és országszerte mintegy 6700 embert vettek őrizetbe, két tüntető pedig életét vesztette.

(MTI, BBC)

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.