Vergődő magyar–amerikai diplomácia

Célkeresztben a kapuőrök

  • Rényi Pál Dániel
  • 2014. december 27.

Külpol

Az amerikai szövetségi felsőház hétfőn szavaz Colleen Bell budapesti nagyköveti megbízásáról. Ez nem befolyásolja érdemben a kétoldalú viszonyt: André M. Goodfriend ügyvivő mindenképp marad, és az amerikaiak még az idén újabb kormányközeli személyektől tagadhatják meg a beutazást az Államok területére.

A The Washington Post pénteki számában adta közre, hogy az amerikai szövetségi felsőház, a szenátus december 1-jén dönt a Buenos Aires-i képviselet vezetésére jelölt Noah Mamet, továbbá a budapesti nagykövetség élére szánt Colleen Bell sorsáról. A legutóbbi magyarországi nagykövet, Eleni Tsakopoulos-Kounalakis tavaly nyáron hagyta el hivatalát, posztja azóta is betöltetlen, ideiglenes ügyvivőként André M. Good­friend vezeti a nagykövetséget.

A procedúra elhúzódásának oka Washingtonban keresendő. A szenátus megosztottsága miatt Barack Obama elnök jelenleg is csaknem harminc nagykövet kinevezésével adós. Noha az Obama-adminisztráció külpolitikájában a nagykövetségek szerepe kisebb, mint elődeinél, a kinevezések elmaradásai így is okoztak országok közti konfliktusokat. Például az Egyesült Államoknak az ukrán válság kellős közepén majd’ fél évig nem volt oroszországi nagykövete, és csak hosszas különalkuk végén sikerült megállapodni arról, hogy ősz elején John Tefft elfoglalhassa moszkvai hivatalát.

A politikai háborút a Demokrata Párt élezte ki, miután egy éve megváltoztatta a szenátus jelölési szabályait: azóta a korábbi 60 helyett 50 szenátori szavazat is elegendő egy szövetségi tisztség­viselő megválasztásához. Ezen okkal rágtak be a republikánusok, hiszen az 53 fős demokrata képviselőcsoport konszenzus nélkül is át tudja préselni a felsőházon a bírának vagy épp nagykövetnek szánt jelöltjeit. Az ellenzékiek válaszként minden lehetséges adminisztrációs eszközzel igyekeznek hátráltatni a folyamatokat. Egyik kedvelt módszerük az, hogy nem engedik nagy számban napirendre venni a nagyköveti jelöléseket, egy-egy ülésnapon csak néhány kandidánsról hajlandók dönteni. Emiatt több, az amerikai külpo­li­tika számára kulcsfontosságú országban hosszú hónapok óta nincs aktív nagykövet. Például Mexikóban, holott az illegális bevándorlás miatt a felek folyamatos diplomáciai kommunikációra kényszerülnek. De nincs legmagasabb szintű amerikai képviselet Indiában sem, ahol pedig a fris­sen megválasztott Narendra Mo­di miniszterelnök személye és politikája alaposan megosztja a lakosságot. A demokraták és republikánusok közötti politikai patthelyzet miatt jelenleg az amerikai nagy­követséggel rendelkező országok több mint negyedében nincs aktív nagykövet – miközben a legtöbb helyre megvan a jelölt.

Kívülálló okok

Tavaly novemberben Barack Oba­ma elnök a külügyminiszté­rium ajánlására Colleen Bell szappanopera-producert jelölte budapesti nagykövetnek. Az illinoisi származású Bell politikai jelölt: az opensecrets.org szerint 800 ezer dollárt kalapozott össze Obama 2012-es kampányához. A Demokrata Párt gyakran fizeti ki lobbistáit nagyköveti pozíciókkal, és Obama kormánya erre különösen hajlamos, amiért nemcsak a republikánusoktól, de a liberális hangvételű amerikai sajtótól is kap hideget-meleget. (E gyakorlat persze egyáltalán nem új, az európai országok többségében is politikai nevezettek kapnak nagyköveti pozíciókat – Magyarországon is így volt az ­elmúlt húsz évben.) Hasonlóan nyerte el megbízatását korábban a demokrata kampányokat támogató Tsakopoulos-Kounalakis is. Az elődei szintén: 2003 és 2006 között például az idősebb George Bush unokatestvéréé, a republikánus George H. Walkeré lett a budapesti poszt, míg a 2006 és 2009 között szolgáló April H. Foley az ifjabb George Bush barátnője volt a Harvardon. A nagyköveti munka alapvetően reprezentatív feladat, de persze mindennek van határa. Jó példa erre a norvég nagykövetnek szánt Long Island-i hotelmágnás, George Tsunis esete, akit idén január közepén Bell-lel egy időben hallgatott meg a John McCain szenátor – egykori republikánus elnökjelölt – vezette szenátusi bizottság. Tsunis egy kérdésre válaszolva a norvég köztársasági elnökről kezdett értekezni, ám pechére Norvégia államformája alkotmányos monarchia, és nincs elnök. A szállodatulaj ezzel el is játszotta esélyeit. Bell ekkora öngólt nem lőtt, de McCain őt is lemosta a pályáról. A Los Angelesben élő producer asszonynak nincs sem külpolitikai, sem jelentősebb diplomáciai tapasztalata, és semmilyen módon nem kapcsolódik Magyarországhoz, különösebben nem is készült föl szenátusi meghallgatására. A két ország közötti katonai és kereskedelmi egyezményeket ugyan szépen felsorolta, ám arra már képtelen volt értelmes választ adni, hogy mik az Egyesült Államok elemi stratégiai érdekei Magyarországon. Teljesen mégsem nullázta le magát, így maradt esélye a megbízatásra, ami azonban nem annyira felkészültségétől, mint inkább az amerikai pártok megállapodásától függ. A konszenzus kialakítását immár az is befolyásolja, hogy bár jelenleg a demokraták uralják a felsőházat, a november eleji voksolás eredményeként 2015 januárjától ismét a republikánusoké lesz a szenátusi többség. Az, hogy a Demokrata Pártot a szenátusban vezető nevadai Harry Reid napirendre tűzte a két szavazást, arra utal, hogy létrejött valamiféle megállapodás, és Mamet, valamint Bell is megkapja a szenátus áldását. A diplomáciában jártas források tapasztalatai szerint majdnem kizárt, hogy kettejük közül csak az egyik menjen át a felsőházi voksoláson. A kettős elutasítás ugyanígy valószínűtlennek látszik. Ha még sincs egyezség, valószínűbb, hogy a napirend átalakításával kiveszik az aktuális ügyek közül a nagyköveti szavazást, mivel a politikai jelöltek nyílt leszavazása mindig kiélezi a két nagy párt közötti ellentéteket. Kis jelentőségű hivatalok – mint a budapesti nagyköveti poszt – esetében azonban idáig ritkán jutnak el a felek.

Készül a kolbász

Diplomáciai forrásaink szerint az amerikai külügy magyarországi működését lényegében nem befolyásolja, hogy Bell megkapja vagy sem a kinevezést. Ha igen, az újdonsült diplomata januárban foglalja el állomáshelyét. Érkezése néhány hétre – a felkészítése idejére – lelassíthatná az amerikai külképviselet működését, de a külpolitikai csapásirányokat aligha érintené. Attól, hogy Bell ne tudná megfelelő módon közvetíteni a diplomáciai üzeneteket, nem tartanak: a politikai kinevezettek kiképzése az amerikai diplomáciában rutinfeladat.

Értesüléseink szerint a nagykövet kinevezése esetén is folytatja magyarországi munkáját André M. Goodfriend jelenlegi ideiglenes ügyvivő, aki Bell helyetteseként dolgozna tovább. A nyilvánossá­got láthatóan élvező Good­friend­hez képest Bell eleinte valószínűleg óvatosabban jelenne meg a sajtóban, de ennek amúgy sincs diplomáciai jelentősége. „Ő csak a hangerőt állítja be, az üzenetet nem ő fogalmazza meg” – kommentálta Goodfriend gyakori fellépéseit a budapesti amerikai diplomácia belső világát ismerő beszélgetőpartnerünk. A magyarországi amerikai külpolitika fő csapásirányait Washingtonban fogalmazzák, amiben döntő szerepe van Victoria Nuland európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár kabinetjének. Alapvetően ez a stáb irányítja az Egyesült Államok Magyar­ország-politikáját, de természetesen más washingtoni hivatalnak is van ráhatása a kimeneti oldal végső formájára. Ilyen például a Nuland stábjával a külpolitikai hierarchiában azonos szinten lévő Demokatikus és Emberi Jogok Hivatala, amely az ENSZ emberi jogok egyetemes nyilatkozatára hivatkozva jellemzően mindig a határozottabb fellépések mellett érvel. A NATO-elvárások miatt van beleszólása a Magyarország-politika alakításába a védelmi minisztériumnak is, amely információnk szerint a magyar kormányra nehezedő nyomás puhítása mellett érvel. „Az amerikai külpolitika olyan, mint a kolbász. Rengeteg összetevője van, és néha kerül bele olyan is, amiről jobb nem tudni” – szemléltette a diplomácia komplexitását egy másik forrásunk. Beszélgetőpartnereink szerint a magyar–amerikai kapcsolatok legnagyobb problémája a két fél közötti közvetlen kommunikáció elégtelensége. Nem csupán arról van szó, hogy hosszú időn keresztül sem a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), sem a kormány illetékesei nem reagáltak az amerikai nagykövetség korrupciós aggályaira. A magyar kabinetnek komoly problémái vannak a diplomáciai üzenetek dekódolásával is. Információink szerint McCain szenátor januári budapesti látogatása során négyszemközt igen egy­értelműen jelezte Orbán Viktornak a nacionalizmus és a konzervativizmus közti különbségeket. A nemzetközi (de legalábbis a nyugati) diplomáciában tapasztalatlan Szijjártó Péter már nyáron – még külgazdasági államtitkárként – kapott világos jelzéseket a korrupciógyanús esetekről, de nem reagált. Október végi washingtoni látogatása során – immár külügy­miniszterként – pedig egész egyszerűen nem tudta értelmez­ni azokat az intelmeket, amiket Victoria Nuland megfogalmazott. Ön­magában is erős üzenet az, hogy az Egyesült Államok csak helyettes államtitkári szinten fogadja a magyar külügyminisztert. Ehhez képest, ahogyan a Bem rakparton beszélik, a magyar külügy­minisztert már az a tény is megnyugtatta, hogy a Fehér Házban barátságos hangnemben közölték vele súlyos fenntartásaikat.

Alig átvitt értelem

„A magyar külügyminisztérium a Moody’s kockázati besorolásának javulását is az amerikai kül­politika részeként látja. Magyarországon az üzlet és a politika olyannyira összefonódik, hogy az ország legmagasabb beosztású diplomatája sem képes köztük különbséget tenni, vagy legalább elképzelni ilyen viszonyokat” – mutatott rá a szemléletbeli különbségekre egy forrásunk, aki szerint Szijjártó miniszter megnyilvánulásai arra utalnak, hogy a magyar külügy pusztán amiatt hajlamos magasabb szinten kezelni a kínai és az orosz diplomáciát, mert utóbbiaknak van aktív budapesti nagykövete.

A diplomáciai üzenetek értelmezésbeli problémáin kívül a magyar külpolitika másik nagy hiányossága, hogy az erős hatalomkoncentráció miatt a kormányfőhöz torz formában jutnak el a Washingtonban vagy a nagykövetség dolgozói által megfogalmazott információk. A miniszterelnök közelében lévő kapuőrök – ahogyan az amerikaiak nevezik őket, a „gatekeeperek” – egyrészt kevesen vannak, másrészt nem­egyszer maguk is az információk átformálásában érdekeltek. Orbán Viktor elbarikádozta magát, viszont a döntéseket a deformált információk alapján mégis ő hozza meg egyedül. Politikai és külpolitikai kérdésekben Szijjártó Péter mellett Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó sorolható a „kapuőrök” közé, gazdasági és gazdaságpolitikai ügyekben pedig Matolcsy György jegybankelnök és Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgató szava számít. Hernádi szerepe az érzékeny energiapolitikai helyzetben különösképp felértékelődött. A Déli Áramlat dolgában a miniszterelnök éppúgy támaszkodik Hernádi meglátásaira, mint a Mol többségi tulajdonában lévő INA horvát olajipari vállalatéban is. A Gazprom orosz gázipari ­óriás nagyon közel került az INA-hoz, amit az amerikaiak nem néznek jó szemmel (erről bővebben lásd: Eladja-e a Mol az INA-t az oroszoknak?, Magyar Narancs, 2014. július 24.). A befolyásos Fidesz-politikusok közül Rogán Antal frakcióvezető és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter érzékelik igazán a diplomáciai helyzet súlyosságát  – ők kezdeményeztek találkozókat is a nagykövetségen.

Értesüléseink szerint a miniszterelnök környezete „nagyon súlyosnak” értékeli a kormányra nehezedő nyomást, csakhogy ezek az aggályok nem minden esetben jutnak el a kormányfőig. A helyzet azért is érdekes, mert mindeközben az amerikai diplomáciát alaposan meglepte, hogy a kabinet mennyire összeroppant a „kitiltott” tisztségviselők ügye miatt, amit ráadásul maguk az érintettek hoztak nyilvánosságra. „Ez azt mutatja, hogy hiába a stabil parlamenti többség, a kormány diszfunkcionális, instabil, a korrupt viszonyok miatt a belső kommunikációja elégtelen. Az egész egy kártyavár” – összegezte tapasztalatait egy forrásunk, hangsúlyozva, szerinte az amerikai fél semmiképpen nem a destabilizációra törekszik. „Ha lennének is az amerikaiak kezében olyan információk, amelyekkel megdönthető a kormány, nem hinném, hogy előjönnének vele” – mondta ugyanerről az amerikai diplomá­ciát jól ismerő korábbi nagykövetségi beosztott. Washingtonban is látják, hogy jelen pillanatban egyedül a Fidesz képes legalább valamelyest stabil helyzetben tartani az országot, ezért az amerikai külügy elsősorban a kormány „észhez térítésében” érdekelt. Ami azonban a fent sorolt okok miatt egyelőre távolinak tűnik, vagy­is marad az óvatos nyomásgyakorlás. Értesüléseink szerint a kommunikációs offenzívában a továbbiakban nagyobb szerep juthat az Egyesült Államok európai uniós nagykövetének, Anthony L. Gardnernek, de olyan, az amerikai kormánytól formálisan független szervezetek jelzéseire is számítani lehet, mint például az EBESZ. Várhatóan folytatódnak a célzott ak­ciók is, és nem csak a „kapu­őröknek” lehet félnivalójuk, bár utób­biakra fokozottan figyelnek. A hírek szerint a közeljövőben sor kerülhet korrupcióban érintett magyar üzletemberek és kormánytisztviselők amerikai bankszám­láinak befagyasztására, illetve üzleti érdekeltségeik átvizsgálására. Még ebben a naptári évben újabb vízummegvonásokra kerülhet sor, amely elsősorban kormányközeli üzleti köröket érinthet. Egyes euró­pai nagykövetségek berkeiben arról hallani, hogy a kormányzati hivatalnokok után a második körben az amerikaiak szerinti korrupciós folyamatok kedvezményezettjei – köztük a 2010–2014-es ciklusban legtöbbet kaszáló Simicska Lajos és Nyerges Zsolt – kerülhetnek „tiltólistára”.

Kicsoda Colleen Bell?

A 47 éves Colleen Bell eredetileg Colleen Bradley néven született az illinoisi Evanstonban, 1967-ben. Négy gyerek édesanyja, és ha megválasztják, az elmúlt húsz év alatt ő lesz az Egyesült Államok negyedik női budapesti nagykövete. Közgazdaságtant és politikatudományt tanult, de férjének köszönhetően a filmbiznisz felé fordult. 1991-ben ment feleségül Bradley Bellhez, a Gazdagok és szépek (The Bold and the Beautiful) című romantikus szappanopera író-produceréhez. A Bell házaspár közismert az Egyesült Államokban, igaz, nem a filmipar krémjéhez tartoznak. A Guinness Rekordok Könyve szerint a Gazdagok és szépek a legnépszerűbb nappali tévésorozat, amit a világ 110 országában néznek, többnyire háziasszonyok. 25 év alatt közel 7000 epizódot készítettek. A sorozat, amelynek a produceri teendőit egybekelésük óta a házaspár közösen végzi, a nagy Bell família védjegyévé vált. A Bellek, hasonlóan a filmipar legtöbb jómódú családjához, mindig is meggyőződéses demokraták voltak, ámbár a 2008-as Obama-kampányban Colleen Bell társadalmi tevékenysége kimerült a jótékonykodásban. Két évvel ezelőtt aztán már aktivizálta magát, és részt vett a charlotte-i demokrata konvención Kalifornia állam egyik delegáltjaként. Később több adománygyűjtő akciót és partit szervezett Obamának, a The New York Times pedig a demokrata jelölt legfőbb adományozói között emlegette.

 

Neked ajánljuk