CNN: Ukrán foglyokat őriztek az oroszok Csernobilban

  • narancs.hu
  • 2022. április 8.

Külpol

Nem érdekelte őket a sugárzásveszély, bementek a veszélyes területre.

Az ukrán belügyminiszter kíséretében csütörtökön elment Csernobilba a CNN tudósítója is. Frederik Pleitgen a Twitteren számolt be tapasztalatairól, fotókat tett közzé.

Az egykori atomerőmű területét az oroszok február 24-én foglalták el, majd a hónap végén kivonultak, és április elsején vonta ismét ellenőrzése alá a területet az ukrán hadsereg.

A CNN tudósítója az ukrán hatóságokra hivatkozva közli, hogy az oroszok csaknem 170 ukrán katonát tartottak fogva az erőmű óvóhelyén közel egy hónapig. Fotókat közöl a pincéről. A foglyokat az oroszok magukkal vitték, amikor kivonultak. Hollétükről, egészségi állapotukról nem tudnak semmit az ukránok.

Az ukrán belügyminiszter azt állítja, hogy az oroszok elvették a foglyok értékeit és telefonjait.

Arra is találtak bizonyítékot, hogy az orosz katonák sugárzásnak voltak kitéve. Azokon a helyeken, ahol megfordultak, megnőtt a sugárzás szintje. Ezt az ukrán hatóságok annak tulajdonítják, hogy az orosz katonák kijártak a szennyezett területre, és a radioaktív port behordták a csizmájukon. 

Frederik Pleitgen közzétett egy drónnal készített videót, amelyen látszik, hogy a lezárt erdőben – amely most a radioaktív szennyeződéssel leginkább fertőzött rész a világon – az oroszok árkokat ástak. Az erdő szélén eldobált ételeket találtak.

A Csernobil városából kivonuló orosz katonák felrobbantották azt a helyet, ahol a főhadiszállásuk volt.

A tudósító fotóin látható egy rendőrségi Lada is, amely a csernobili katasztrófa idején segédkezett közlekedési rendőrök emlékműve. A kocsi fényszóróit azonban kiszerelték.

Leadkép: Frederik Pleitgen

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.