CNN: Ukrán foglyokat őriztek az oroszok Csernobilban

  • narancs.hu
  • 2022. április 8.

Külpol

Nem érdekelte őket a sugárzásveszély, bementek a veszélyes területre.

Az ukrán belügyminiszter kíséretében csütörtökön elment Csernobilba a CNN tudósítója is. Frederik Pleitgen a Twitteren számolt be tapasztalatairól, fotókat tett közzé.

Az egykori atomerőmű területét az oroszok február 24-én foglalták el, majd a hónap végén kivonultak, és április elsején vonta ismét ellenőrzése alá a területet az ukrán hadsereg.

A CNN tudósítója az ukrán hatóságokra hivatkozva közli, hogy az oroszok csaknem 170 ukrán katonát tartottak fogva az erőmű óvóhelyén közel egy hónapig. Fotókat közöl a pincéről. A foglyokat az oroszok magukkal vitték, amikor kivonultak. Hollétükről, egészségi állapotukról nem tudnak semmit az ukránok.

Az ukrán belügyminiszter azt állítja, hogy az oroszok elvették a foglyok értékeit és telefonjait.

Arra is találtak bizonyítékot, hogy az orosz katonák sugárzásnak voltak kitéve. Azokon a helyeken, ahol megfordultak, megnőtt a sugárzás szintje. Ezt az ukrán hatóságok annak tulajdonítják, hogy az orosz katonák kijártak a szennyezett területre, és a radioaktív port behordták a csizmájukon. 

Frederik Pleitgen közzétett egy drónnal készített videót, amelyen látszik, hogy a lezárt erdőben – amely most a radioaktív szennyeződéssel leginkább fertőzött rész a világon – az oroszok árkokat ástak. Az erdő szélén eldobált ételeket találtak.

A Csernobil városából kivonuló orosz katonák felrobbantották azt a helyet, ahol a főhadiszállásuk volt.

A tudósító fotóin látható egy rendőrségi Lada is, amely a csernobili katasztrófa idején segédkezett közlekedési rendőrök emlékműve. A kocsi fényszóróit azonban kiszerelték.

Leadkép: Frederik Pleitgen

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.