Cseke Eszter: „Van egy csomó muzulmán ország, ahol ez eszembe sem jut”

  • narancs.hu
  • 2016. január 20.

Külpol

Címlapsztori: a kölni szexuális erőszak kapcsán beszélgettünk az On The Spot riporterével, akit 2011-ben a Tahrír téren bántalmaztak hasonló módon. Ajánló.

Iványi Zsófia interjújában szó esik a magyar férfiakról, illetve a kelet-európaiság és az anyaság előnyeiről is, de a Prima Primissima és Pulitzer-emlékdíjas riporter részletesen mesél a vérfagyasztó egyiptomi esetről is. Ebből a részből ajánlunk egy részletet.

false

 

Fotó: Draskovics Ádám

Magyar Narancs: Szerinted lehet azt mondani, hogy a két eset kulturális háttere megegyezik?

Cseke Eszter: Úgy érted, lehet-e általánosítani?

MN: Lehet-e mondani, hogy ilyen nem fordulhatna elő egy olyan felajzott tömegben, ahol minden férfi, mondjuk, angol vagy francia.

CSE: Pont a napokban gondolkodtam ezen. Komolyan félnék, ha, mondjuk, nagyon részeg futballhuligánok közé keverednék, de azért az másfajta félelem, mint ami a Tahrír óta megvan bennem, azaz előtte is megvolt, de az ott történtek felerősítették. Azt hiszem, nem ugyanattól félnék: lehet, hogy csak attól, hogy bunkók lesznek vagy meglöknek, de attól nem, hogy szexuális erőszak lesz a vége. De ezt semmiképp sem úgy fogalmaznám meg, hogy az összes arab és észak-afrikai férfival szemben van bennem egy ilyen rossz érzés, mert nincs, hanem, hogy a patriarchális és szexista közegből származó emberek, ha sokan vannak, akkor van bennem egy nagy felkiáltójel, hogy „Vigyázz!”. És van egy csomó muzulmán ország, ahol ez eszembe nem jut, például Malajziában vagy Indonéziában. Ott az utazókkal szemben sokkal nyitottabbak és elfogadóbbak, más a társadalmi „klíma”. Ugyanakkor India egyes részein ugyanúgy összeszorul a gyomrom, mint Egyiptomban, főleg az elmaradottabb részeken, ahol az emberek többsége iskolázatlan, és vélhetően még sosem láttak európai nőt. Szóval ezt a félelmet mindenképp országokra, sőt inkább régiókra bontanám le, de semmiképp se mondanám azt, hogy az arab vagy a muzulmán férfiak ilyenek, mert nem ilyenek.

 

Cseke Esztert kérdeztük a köztévéről is. Történt ugyanis, hogy a köztévé a híradóban bemutatott egy brutális videót, amiben megerőszakolnak egy holland lányt, és azt állították róla, hogy az Kölnben készült szilveszterkor, holott valójában 2013-ban készült a Tahrír téren. Mivel Cseke Eszter külsősként az MTVA-nak dolgozik, ezért különösen érdekelt minket, mit gondol az esetről. Részletek és válaszok az e heti Narancsban, ahol a kölni szilveszter hosszú távú hatásairól külön cikket olvashatnak.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.