Önjáró kerékrobot Négy centiméter magas és egy centiméter széles, kerék alakú robotot fejlesztett ki Japánban a Ritsumeikan egyetem két kutatója, Shinichi Hirai és Yuuta Sugiyama. A robotok folyamatos alakváltoztatással haladnak elõre, írta az Index a New Scientist nyomán. A kerékabroncsok elasztikus polimerbõl készültek, a küllõk anyaga pedig nem felejtõ fémötvözet, ami hõ hatására rövidül, majd lehûlve visszanyeri eredeti alakját. Ha az elülsõ részen található küllõkbe áramot vezetnek, azok felmelegednek, megrövidülnek, így megváltozik, tojásszerûvé válik a kerék alakja. Ahogy folyamatosan további küllõk melegednek fel és hûlnek le, gurul a robot. A guruló robot húszfokos emelkedõt is bír, és akár nyolc centiméteres magasságba is fel tud ugrani. A fejlesztõmérnökök szerint három, egymásra merõlegesen elrendezett kerék kombinációjával kormányozható, labdaszerû robot is építhetõ.
Ûrutazás ballonról Most egy autodidakta kanadai mérnök által irányított fejlesztõi csoportnak van esélye arra, hogy Burt Rutan és a SpaceShipOne nyomába érjen az elsõ magánfejlesztésû ûrrepülõgép megalkotóját díjazó Ansari X-Prize versenyen - írta az Index a Wired nyomán. Az önkéntes mérnökökbõl álló Da Vinci csoport szeptember közepén lövi fel elõször a világûrbe Wild Fire névre keresztelt rakétáját, és Brian Feeney, a projekt vezetõje úgy véli: Rutan futhat a pénze után, ha sikerrel járnak. A Wild Fire elõször huszonnégyezer méteres magasságba száll fel egy hatvanméteres héliumos léggömb segítségével, majd a pilótafülkébõl irányító Feeney beindítja a rakétát. A négyezer kilométer/órás sebességre gyorsuló rakéta körülbelül nyolcvan kilométer magasan leválik az utasszállító kapszuláról, és ejtõernyõvel visszaereszkedik a Földre. A kapszula körülbelül száztíz kilométer magasra repül, majd visszazuhan a Földre. A légkör alsó rétegében elõször ejtõernyõvel csökkenti sebességét, majd kinyílnak légzsákjai is. Az egész ûrutazás a kilövéstõl a földet érésig körülbelül huszonöt percet vesz igénybe. Feeney pilótaként közel sem olyan tapasztalt, mint Mike Melvill, a SpaceShipOne pilótája, és mérnöki diplomája sincs. A kis költségvetéssel dolgozó Da Vinci-projekt saját fejlesztõgárdával sem rendelkezik, viszont az elmúlt nyolc évben számos önkéntes százötvenezer órányi adományozott munkaórával támogatta a kivitelezõket. Burt Rutan közben bejelentette: bár ûrhajójának irányítási problémái voltak az elsõ ûrutazás során, a hibákat kijavították. A mérnök szerint a SpaceShipOne legközelebb már a tízmillió dollár elnyeréséért repül a világûrbe.
Ezeréves csúcson a Nap aktivitása A múlt században a felmelegedéssel egy idõben jelentõsen megnõtt a napfoltok száma, tehát elképzelhetõ, hogy a naptevékenységnek jelentõs szerepe van a globális felmelegedésben. A zürichi csillagászati intézet kutatói grönlandi jégmintákból szereztek információt a Nap múltbéli aktivitásáról. A svájci csillagászok szerint a Nap manapság sokkal aktívabb, mint az utóbbi ezer évben bármikor, és részint ennek köszönhetõ a globális klíma felmelegedése. A Nap megfigyelésével 1610 óta, azaz körülbelül a távcsõ feltalálása óta foglalkoznak a tudósok, tehát ez az egyik leghosszabb ideje tartó csillagászati kutatás, írta az Index a BBC nyomán. A megfigyelõk felfedezték a Nap tizenegy éves mûködési ciklusait és más hosszú távú változásokat is, például hogy a Maunder-minimumnak elnevezett 1645 és 1715 közötti idõszakban - amikor kisebbfajta jégkorszak hûtötte le bolygónkat - alig néhány napfolt pislákolt. Az utóbbi néhány száz évben tartósan növekedett a napfoltok száma, és a Nap a negyvenes évek óta sokkal aktívabb, mint az elmúlt 1150 évben bármikor.
MORZE
Visszaszorult az Explorer Az Internet Explorer biztonsági hibái miatt több millió internetezõ tért át más böngészõk használatára. Az abszolút piacvezetõ Internet Explorer részesedése 95,48 százalékról 94,42 százalékra csökkent. Az alternatív böngészõk - például Mozilla, Firefox, Opera - kevésbé vonzó célpontok a támadók számára.
DVD-Jon büntet A DVD másolásvédelmének feltörésérõl elhíresült Jon Lech Johansen olyan programot írt, amellyel a felhasználók az Apple szerverérõl megszerezhetik a letöltött számaikhoz tartozó FairPlay kulcsokat. A DVD-Jon néven elhíresült norvég programozó már tavaly novemberben feltörte az Apple iTunes másolásvédelmét.
Kína a Holdra megy A kínai ûrkutatási hivatal vezetõje szerint legkésõbb három éven belül leszállnak a Hold felszínén. Kína a következõ nagy ûrhatalom szeretne lenni, és még a pekingi olimpia kezdete elõtt leszállnak ûrhajójukkal a Holdon, de egyelõre ûrhajósok nélkül. A következõ lépésben egy Hold körül keringõ egységet akarnak fellõni, majd pedig talajmintákat hoznának vissza a Földre.
Szõlõnet A kaliforniai szõlõültetvényeken rádiós hálózati technológia segítségével termesztenek jobb minõségû szõlõt. Az ültetvényeken elhelyezett érzékelõk többek között a hõmérsékletet, valamint a levegõ és a talaj páratartalmát továbbítják folyamatosan, így a termesztõk sokkal többet megtudhatnak a növények állapotáról.
Robotfoci A labdarúgó Európa-bajnoksággal párhuzamosan Portugália egy technikatörténeti szempontból egyre jelentõsebb rendezvénynek, a nyolcadik robotfoci-világbajnokságnak is otthont adott. A RoboCup 2004 során a világ minden tájáról érkezett focicsapatok humanoid, közepes méretû, négylábú és szimuláció kategóriában vetélkedtek.
Rákkeltõ vakcina Rákkeltõ SV40 majomvírussal volt fertõzött az a szovjet gyártmányú vakcina, amellyel a gyermekbénulás megelõzésére százmilliókat oltottak be világszerte. Egy chicagói kutató szerint errõl már az 1960-as években tudtak, de a Szovjetunióban egészen 1980-ig fertõzött oltóanyagot gyártottak.
