n Szűznemzés Japán kutatók bemutatták a nagyközönségnek azt az egeret, amelynek "két anyja van" - adta hírül az [origo]. Először sikerült emlősállatot nem klónozással, mégis hímivarsejtek nélkül létrehozni. Szűznemzésről akkor beszélünk, amikor a szaporodás petesejtekkel történik ugyan, de nem játszódik le megtermékenyítés és rekombináció. A szűznemzés a növények mellett számos alacsonyabb szerveződési szintű állatfajnál - például rovaroknál, halaknál, békáknál - előfordul, időszakosan vagy ciklikusan. Az emlősöknél a jelenséget eddig nem figyelték meg, és az eddigi mesterséges próbálkozások is kudarcba fulladtak. Japán kutatók most nyilvánosságra hozták azokat a kutatási eredményeket, amelyek szerint először sikerült egészséges emlősállatot létrehozniuk két petesejt alkalmazásával. A 460 kísérleti egérembrióból mindössze 10 állat született, s ezek közül egy érte meg a szaporodóképes kort, vagyis az embriók túlélési aránya rosszabb, mint a reproduktív klónozás esetében. A kutatók olyan eljárást alkalmaztak, melynek során egyes petesejteket hímivarsejtekké alakították át; legközelebb a sertéssel próbálkoznak. Az eredmények segíthetik az embrionális fejlődés folyamatainak pontosabb megértését, ezáltal pedig egyes rendellenességek okainak kiderítését.
n Atommal a moszkítók ellen Az ENSZ nukleáris technológiát vetne be az afrikai lakosokat nagymértékben veszélyeztető, halálos kimenetelű maláriát terjesztő moszkítók kiirtása érdekében, írta az Index a Wired nyomán. Afrikában minden húsz percben meghal valaki maláriában. A "sterilrovar-technika" lényege, hogy a tudósok akkora sugárzásnak vetnek alá tenyésztett hímegyedeket, hogy azok elvesztik nemzőképességüket. Ezután kieresztik őket természetes élőhelyükre, ahol a sterilizáció következtében akkor sem születik utóduk, ha párosodnak a nőstény egyedekkel. Ez végeredményben a faj kipusztulásához is vezethet. A sterilrovar-technikát a hetvenes években Salvador egy területén nagy sikerrel alkalmazták a maláriamoszkító irtására, ám a polgárháború félbeszakította a próbálkozást. A kutatók szerint a visszatelepített rovarok nem sugárszennyezettek.
MORZE
n Európai rangsor Az Economist Intelligence Unit hatvan országban elvégzett vizsgálata szerint az európai országok élenjárnak az internetellátottság tekintetében. Dánia lett a világ legfejlettebb internetalapú társadalma, kevéssel lemaradva az Egyesült Királyság, Svédország, Norvégia, majd Finnország következik. Magyarország a harmincadik a rangsorban.
n Szabadalmi per Az amerikai Forgent Networks fejlesztőcég 2002 óta fenntartja szabadalmi igényét az interneten igen közkedvelt JPEG képtömörítő eljárásra. Miután a Forgent saját adatai szerint 30 céggel licencszerződésre jutott, most beperelt 31 további céget, köztük a Adobe-ot, az Apple-t, az IBM-et és a Kodakot is. Ha a Forgent nyer, a JPEG eltűnhet a netről.
n üzenetküldő-verseny A Yahoo hétfőn mutatta be üzenetküldő szoftverének legújabb változatát, alig néhány nappal azután, hogy a rivális AOL és a Microsoft is frissítette sajátüzenetküldőjét. A Messenger kezelőfelületét több grafika és animáció díszíti, és a Yahoo weboldalain megtalálható szolgáltatások java részét beépítették a szoftverbe.
n Klímaváltozás Egy amerikai kutató szerint a Jupiteren ismétlődő klímaváltozási ciklusnak elérkezett az a pontja, amikor a kisebb viharok többsége eltűnik, majd megemelkedik a felszín átlaghőmérséklete. Philip Marcus szerint a 20 ezer kilométer átmérőjű nagy vörös folt túléli a változásokat.
n Elromlott giroszkóp A Nemzetközi Ûrállomás stabilitását és helyzetváltoztatását biztosító négy giroszkópból már csak kettő működik, miután a múlt héten a második is meghibásodott. Az első már két évvel ezelőtt elromlott, és javítását, ami csak űrséta keretében lehetséges, a Columbia űrrepülő tragédiája miatt azóta sem tudták elvégezni.
n Sörhűtő robot A Floridai Egyetem egyik hallgatója, Brian Pietrodangelo olyan miniatűr italhűtőt rakott össze, amely elviszi a rendelt italokat a professzorok irodáiba. A Koolio névre keresztelt robotszolga beépített Wi-Fi hálózati kártyával fogadja a rendeléseket, és radarok, infravörös érzékelők és kamerák segítségével közlekedik az egyetemi folyosókon.
