n A hosszú élet génje Egy amerikai kutatócsoport genetikai manipulációval megkétszerezte egy fonalféreg élettartamát. Ez a beavatkozás már korábban is sikerült, de ezúttal szaporodóképesek maradtak a létrehozott egyedek, mert a sejtek öregedésével kapcsolatban álló egyik gént csak kifejlett korban blokkolták. A kutatók szerint hasonló módon esetleg nyújtható lenne az emberek élettartama is. A génnel kapcsolatos korábbi kutatások során a Caenorhabditis elegans fonalféreg csak azon az áron érhetett el hosszabb élettartamot, ha megszűnt a szaporodási képessége. "A gén kiiktatása az állat teljes kifejlődése után azonban úgy tudta növelni az élettartamot, hogy ez nem volt hatással a szaporodásra" - mondta a New Scientistnek a kutatásokat vezető Cynthia Kenyon, a San Franciscó-i California egyetem munkatársa. Ezzel szemben Tom Kirkwood, a brit Newcastle egyetem öregedési szakértője arra figyelmeztet, hogy a férgek szaporodási problémáinak megoldása "nem jelenti azt, hogy a hosszú élet hirtelen ingyen rendelkezésre áll. Ennél sokkal bonyolultabb kölcsönhatások léphetnek fel. A termékenység csupán egy, de nem egyetlen eleme a cserének" - jelentette ki. Evolúciókutatók már korábban megjósolták, hogy az élettartamot nem lehet anélkül megnyújtani, hogy az a szaporodásban ne éreztesse hatását.
n Jön az .eu, megy a .su A legfelsőbb internetes címek regisztrációját végző szervezet (ICANN) bejelentette, hogy valamikor 2003 folyamán törölni fogják a .su végződésű címeket. Az elképzelés ellen többen tiltakoznak, hiszen az 1990 óta hozzáférhető címtartományban 28 ezer domainnevet tartanak nyilván. A TechInvestLab.com ezer dollárt ígért annak a webfejlesztőnek, aki a legjobb javaslattal segíti a .su domain fenntartását támogató projektet. A díj elnyerése után a Novoszibirszkben élő Andrej Veialisz létrehozta a Save.SU honlapot. Az ICANN 2003-ban egyúttal bevezeti a .eu tartományt, amellyel az amerikai internetes dominanciával szemben kíván ellensúlyt képezni. Az Egyesült Államokban általános .com-mal szemben az európai vállalatok mostanáig a kontinensen minden országban más címtartományban jelentek meg.
n Személyazonosító lapka Az amerikai egészségügyi hatóság októberben annak ellenére enge-délyezte az emberekbe ültethető, személyazonosításra alkalmas chipek használatát, hogy a hivatal egyik munkatársa és civil jogvédő szervezetek is aggályaikat fejezték ki az eszközzel kapcsolatban. A 12 mm hosszú és 2,1 mm vastag VeriChipet kanül segítségével juttatják a bőr alá. Az egység tartalmaz egy beépített azonosítót, melyet szkennerrel lehet leolvasni. A chipnek ehhez nincs szüksége belső áramforrásra, mivel a leolvasó jele egy tekercset aktivál a chipben, és a minimális energia elegendő az adatok átviteléhez. Az azonosító segítségével az interneten át további információk szerezhetők az adott személyről. Korábban a gyártó Applied Digital Solutions (ADS, www.adsx.com) úgy tervezte, hogy az egészségügyi vészhelyzetbe került személyről azonnal lekérhetők lesznek a lényeges orvosi adatok. Erre a célra a hatóság nem tiltotta ugyan meg, de további engedélyekhez kötötte a chip alkalmazását. Az ADS számos egyéb alkalmazást is fejleszt a lapkához: biometrikus eljárások helyett így oldanák meg az épületekbe lépők, a számítógépeket, autókat vagy bankautomatákat használók azonosítását. A bőr alá ültetett személyazonosító lapkákban azonban sokan a magánszféra rendkívüli és tartós megsértését látják, ami miatt számukra elfogadhatatlan ez a technológia.
n Mobilsugárzás Egy olasz sejtbiológus kísérletei szerint a mobiltelefonok sugárzása komoly hatással van a leukémiás sejtekre. Az eredmények nem mutatnak ki közvetlen összefüggést a mobiltelefonok sugárzása és a rák között, de bizonyítékokat szolgáltatnak arra nézve, hogy a sugárzás befolyásolhatja a gének működését, ez pedig közvetve a rák terjedését is segítheti.
n Mikrohullámú fúró Mikrohullámokkal üzemelő fúrót fejlesztettek ki izraeli tudósok: az eszköz apró területen megolvasztja vagy megpuhítja az anyagokat, melyeken így már egyszerűen átvezethető a fúrófej. A szerszámban nincsenek mozgó alkatrészek, így teljesen pormentesen és zajtalanul üzemel.
n Vérhűtő kesztyű A sportteljesítményt akár egyötödével is fokozni képes vérhűtő kesztyűt fejlesztettek ki amerikai tudósok. A találmány lényege, hogy lehűti a sportoló túlfűtött vérét, ami által javítja teljesítményét. A kaliforniai Stanford Egyetem kutatói vízhűtéses acéltányérral bélelték vérhűtő kesztyűjüket, amely három Celsius-fokkal is képes csökkenteni a szervek hőmérsékletét.
n Nanoáramkör Az IBM nanométeres nagyságrendű integrált áramkört fejlesztett ki. Az új áramkör nemcsak egyszerűen kisebb a korábbiaknál, hanem egészen más műszaki elven is alapul: rézfelületre felvitt szén-monoxid-molekulák változtatják a helyzetüket a dominóelvre emlékeztető módon az áram változásakor.
n Bankkártyacsalók Letartóztattak két magyar állampolgárt Brüsszelben, akik igen kifinomult módszerekkel fosztogattak egy bankautomatát. Az automata mélyedésének felső falára kevéssé feltűnő helyen rögzítettek egy mini kamerát és hozzá csatlakoztatott adót. A kártya bevitelére szolgáló réshez parányi méretű mágnescsík-érzékelőt rögzítettek.
