Egészségügyi védőeszközöket várt, datolyát kapott Bulgária
D__YT20200403005_top_story_lead.jpg
A Huawei egészségügyi adománya a Liszt Ferenc-repülőtéren 2020. április 3-án.

Egészségügyi védőeszközöket várt, datolyát kapott Bulgária

  • narancs.hu
  • 2020. április 17.

Külpol

Szerencsétlen történetek koronavírus idején című rovatunkból.

A bolgár kormány április 13-án jelentette be, hogy 32 tonnányi zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket küldenek az Egyesült Arab Emirátusoknak, cserébe pedig 15 tonnányi egészségügyi felszerelést kapnak az arab országtól - maszkokat, kesztyűket, fertőtlenítőszereket, a vírus elleni védekezés szokásos eszközeit, kiegészítve némi élelmiszerrel.

A Bulgáriából induló szállítmány bár két privát cég adományaiból állt, azt a bolgár gazdasági miniszter, Emil Karanikolov kísérte el. Karanikolov Abu-Dzabiban találkozott Ahmed Ali Al Sayegh miniszterrel, akivel meg is állapodtak, hogy országaik segítik egymást a koronavírus okozta járványhelyzetben - a találkozóról mindenhol pozitív hangon írtak, mindenki örült a megállapodásnak. A szállítmányokat ugyanis szintén a cégek finanszírozták, így az államnak nem kerültek pénzbe.

A fordulat csak ezután következett: mikor ugyanis a szállítmány megérkezett az Emirátusokból, kiderült, hogy a 15 tonnából 12 nem más, mint szárított datolya. "Jó és tápláló étel" - nyilatkozta Karanikolov, majd hozzátette: a gyümölcsöt a rászorulók között fogják elosztani.

Bármilyen tápláló is a datolya, Bulgária egészen biztosan rosszabbul járt a csereügylettel: egyrészt ők kétszer ennyi ételt szálítottak az Emirátusokba, másrészt az általuk adományozott húsok és tejtermékek sokkal többet is érnek, mint a szárított datolya. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy elestek egy jó adag létfontosságúnak számító egészségügyi maszktól és kesztyűtől is.

A Bivol nyomozása rávilágított, hogy a bolgár oldalról érintett cégek erős poltikai kötődéssel bírnak: az egyik a bolgár mezőgazdaság miniszterhez köthető, a másiknak pedig egy olyan üzletember a vezetője, aki egyben parlamenti képviselő is.

Itt a friss Narancs!

Messzelátó Török Gábor-interjúval. És mi minden van még a lapban? Rendben van-e, hogy hazaküldik idős, súlyos beteg hozzátartozóinkat a kórházakból? Mi maradt a betegek jogaiból a járványkrízisben? Mit tanácsol a jogász? A cikk szerzője Gaal Ilona, a Hospice Alapítvány munkatársa. A helyzet magaslatán van-e a miniszterelnök a gazdasági válság menedzselésében?

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.