Itt a friss Narancs!

  • narancs.hu
  • 2020. április 16.

Lokál

Messzelátó Török Gábor-interjúval. És mi minden van még a lapban?
  • Rendben van-e, hogy hazaküldik idős, súlyos beteg hozzátartozóinkat a kórházakból? Mi maradt a betegek jogaiból a járványkrízisben? Mit tanácsol a jogász? A cikk szerzője Gaal Ilona, a Hospice Alapítvány munkatársa.
  • Az aalsti maskarák. Tomboló antiszemitizmus vagy ártatlan farsangi mulatság? Helyszíni riport Belgiumból.
  • Mi köze az 5G-nek a vírus terjedéséhez? A technológiai összeesküvés-elméletekről Barotányi Zoltán rántja le a leplet.
  • Kitömessük-e házi kedvencünket, ha idő előtt hagyott itt minket? Egy különleges szakma, a taxidermia fiatal és sikeres képviselőjével, Handlovics-Joó Hannával Sisso beszélgetett.
  • És mi a teendő, ha Katasztrofális állapotban a Debrecen–Budapest vasútvonal? Bognár Péter versét Kőrizs Imre elemzi a poeta.doc rovatban.
  • Andrasev Nadja animációs fődíjat nyert a neves South by Southwest fesztiválon! A Szimbiózisról, A nyalintás neszéről, a 18-as karikáról és a különleges gyűjteményekről Köves Gábor beszélgetett vele.
  • 3D-s animátor volt, de feladta munkáját, hogy első szólólemezére koncentrálhasson. A Sydney-ben élő legendával, Kiss Llacival Soós Tamás beszélgetett, és nem állták meg, hogy ne beszéljenek az URH-ról és az Európa Kiadóról.
  • Sajó László képzeletbeli húsvétot avagy alternatív feltámadás-történetet fest, Reich Orsolya pedig arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen mértékben kell és kell-e vajon kompromisszumokat kötnünk a járványügyi korlátozások idején a magánszféra és a demokrácia rovására.

Vegyék és olvassák a Narancsot!
A jövő héten pedig Könyvmelléklettel is jelentkezünk – tartsanak ki addig!
Viszontlátásra!
A szerk.

A Magyar Narancs a kijárási korlátozás alatt is kapható az újságosoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.