Egy lengyel miniszter az AB elé viszi a jogállamisági mechanizmust

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. december 23.

Külpol

Ez az az uniós jogszabály, ami alapján fejlesztési pénzeket vonhatnak meg a jogállamiságot sértő tagállamoktól. 

Alkotmánybírósági panaszt nyújtott be csütörtökön Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter. Beadványában azt kéri, hogy a varsói testület ítélje meg, az uniós jogállamisági feltételrendszer összhangban áll-e a lengyel alaptörvénnyel.

Lépéséről Ziobro rendkívüli sajtóértekezleten számolt be. Alapos jogi elemzés után "a legkisebb kétség sem fér ahhoz, hogy a feltételrendszer merő ellentétben van a lengyel alkotmánnyal" - jelentette ki.

Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletet (röviden a jogállamisági mechanizmust) elfogadó EU-s szervek visszaélést követtek el a miniszter szerint, úgy bővítették az uniós alapszerződés vonatkozó előírásának értelmezését, hogy újabb jogosultságokra tettek szert. 

Maga a feltételrendszer tekinthető "a jogállamiságot nyilvánvalóan sértőnek", az ennek kapcsán folytatott vita pedig "igazából a hatalomról és a szuverenitásról szól" - mondta Ziobro. A feltételrendszer egyébként az uniós támogatások kifizetésének felfüggesztését teszi lehetővé azokban a tagállamokban, ahol a jogállamiság sérelme a pénzek szabályszerű felhasználását veszélyezteti.

Az egyik kisebb lengyel kormánykoalíciós pártot, a Szolidáris Lengyelországot képviselő miniszter felidézte: tömörülése annak idején ellenezte a feltételrendszer elfogadását, amelyre - mint mondta -  Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök végül rábólintott.

A rendelettel összefüggésben  Lengyelország és Magyarország még márciusban keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához.

A keresetet a luxembourgi székhelyű bíróság főtanácsnokának december 2-án ismertetett, a bíróságot nem kötelező indítványa szerint el kell utasítani, mert a jogállamisági feltételrendszert a megfelelő jogalapon fogadták el, összeegyeztethető az uniós szerződések 7. cikkével és tiszteletben tartja a jogbiztonság elvét.

A lengyel Alkotmánybíróság két közelmúltban hozott ítéletében is az uniós jog fölé helyezte a lengyel alkotmányt, emiatt az Európai Bizottság szerdán kötelezettségszegési eljárást indított. 

A jogállamisági mechanizmusról a végső ítéletet várhatóan 2022 elején hozza meg az EU Bírósága, és az ígéretek szerint ezután a Bizottság is elkezdi alkalmazni. Már vizsgálják, hogy Lengyelország és Magyarország ellen bevethető-e, erre utal legalábbis, hogy a Bizottság novemberben egyfajta nulladik lépésként információkérő levelet küldött a két kormánynak.

Ezek tartalmáról itt írtunk bővebben:

A lengyel Alkotmánybíróság tárgyban hozott döntésének legfeljebb szimbolikus jelentősége lehet, az uniós rendeletet nyilvánvalóan nem tudja semmissét enni, és a jogállamisági mechanizmus alkalmazása is a Bizottságon és a többi tagállamon múlik, Lengyelország egyedül nem tudja megakadályozni.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.