Élelmiszersegélyt kér Észak-Korea a nemzetközi szervezetektől

  • narancs.hu
  • 2019. február 22.

Külpol

1,4 milliót tonna élelmiszer fog hiányozni az ellátásból, már most felére csökkentik fejadagokat.

Észak-Korea ENSZ-nagykövete nyújtott be a világszervezetnek  egy emlékeztetőt, amelyben élelmiszersegélyt kér a nemzetközi szervezetektől. A dokumentumban az áll, hogy mintegy 1,4 millió tonna élelem hiányozni fog az idén a lakossága ellátásából, és emiatt csaknem a felére kell csökkentenie a fejadagokat.

Mint írják, az ENSZ-szankciók is hozzájárulnak ehhez a súlyos helyzethez, de okozói súlyos természeti katasztrófák is.

Az emlékeztetőn a Reuters szerint nincs keltezési dátum, viszont a hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy a dokumentum nem sokkal Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető második csúcstalálkozója előtt látott napvilágot. A találkozón szó lesz a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséről, és annak tisztázásáról, hogy ez mit jelent. Az Egyesült Államok követeli, hogy Phenjan hagyjon fel atomfegyverprogramjával, amely fenyegeti őt, Észak-Korea viszont azt akarja elérni, hogy oldják fel az ellene szóló büntetőintézkedéseket.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.