Ellenzékieket végzett ki a junta Mianmarban

  • narancs.hu
  • 2022. július 25.

Külpol

Négy embert akasztott fel a katonai diktatúra, 1990-óta ez volt az első kivégzés az országban.

Kivégeztek négy úgynevezett másként gondolkodót, köztük egy volt képviselőt és egy ismert demokráciapárti aktivistát Mianmarban. A nemzetközi tiltakozás ellenére évtizedek óta először hajtottak végre halálbüntetést az országban – írta a Global New Light of Myanmar című állami napilapra hivatkozva az MTI.

A börtönben tartott ellenzékieket terrorizmus miatt ítélték el, és akasztással végezték ki őket vasárnap – tette hozzá a lap.

Az országot irányító junta rövid közleményben erősítette meg a kivégzések tényét. A katonai vezetés már június elején bejelentette, hogy egy előre meg nem határozott időpontban halálbüntetés vár a négy elítéltre, miután fellebbezésüket elutasították. A nemzetközi közösség kifogásolta az ítéleteket, rámutatva, hogy az eljárások katonai bíróság előtt és zárt ajtók mögött zajlottak. Zav Min Tun, a junta szóvivője szerint indokolt volt a halálbüntetés, mert az elítéltek legalább ötven civillel végeztek. Mianmarban legutóbb 1990-ben hajtottak végre halálbüntetést.

Manny Maung jogvédő elmondta, hogy az ellenzékiek hirtelen kivégzéséről családjaik is csak utólag értesültek a médiából. Az aktivista felszólította a nemzetközi közösséget, hogy azonnal hozzon intézkedéseket a mianmari katonai vezetéssel szemben. A 41 éves képviselő, Phjo Zeja Thav, valamint az 53 éves aktivista, Kjav Min Ju néhány nappal korábban online felvehette a kapcsolatot családjával – tájékoztatott a helyi média. Kjav Min Ju egyik hozzátartozója elmondta: bíztak benne, hogy egyelőre nem hajtják végre az ítéletet.

Kjav Min Ju 1988 óta harcolt a demokráciáért, és több mint húsz évet töltött börtönben. Phjo Zeja Thav rapperből lett képviselővé, és a puccsal eltávolított előző vezető, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjí szövetségesévé.

A mianmari katonai vezetés több tucat aktivistát ítélt halálra, akik tiltakoztak a hadsereg tavalyi hatalomátvétele ellen.

Mianmarban a hadsereg tavaly február elsején, a parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, letartóztatta az országot de facto vezető Aung Szan Szú Kjít és az általa vezetett Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) kormánypárt számos politikusát. A hadsereg azzal indokolta a puccsot, hogy a kormány nem vette figyelembe a 2020. novemberi választással kapcsolatos panaszaikat. A választást toronymagasan az NLD nyerte.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.