Előbújtak az antiszemiták Franciaországban

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. november 14.

Külpol

A Hamász október 7-i támadása óta 1518 ilyen ügyben indult eljárás, az esetek többsége Párizsban történt.

Franciaországban 1518 antiszemita cselekményt regisztráltak a Hamász iszlamista palesztin terrorszervezet október 7-én Izraelben elkövetett terrortámadása óta – közölte kedden Gérald Darmanin belügyminiszter az Europe1 francia kereskedelmi rádióban.

Ez a szám háromszor annyi, mint amennyi a tavaly egész évben elkövetett antiszemita cselekmények száma: 2022-ban 436 esetet jelentettek a hatóságoknak.

Az elmúlt hónapban 571 embert állítottak elő, s 330 eljárást indítottak antiszemita cselekményekkel kapcsolatban.

Történtek muszlimellenes cselekmények is, de ezek nem érik el azt a mértéket, amit az antiszemitizmus esetében tapasztalunk” – hangsúlyozta Darmanin. „Vannak mecsetek, amelyekbe halálos fenyegetéseket, merényletfenyegetések érkeztek, és nagyon sok az iszlámellenes megszólalás, a többi között a televíziós műsorokban” – tette hozzá, jelezve vagy az igazságszolgáltatás vagy a médiahatóság, az Arcom, már vizsgálja ezeket az ügyeket.

A tárcavezető az X-en azt is jelezte: az idei év kezdete óta 1762 antiszemita, 564 keresztényellenes és 131 muszlimellenes cselekményt regisztráltak a hatóságok. A miniszter részletezte is a rögzített antiszemita cselekmények jellegét, miután Abdelali Mamoun, a párizsi nagymecset imámja kedden az RMC rádióban azt a kérdést tette fel, hogy hol van az a mintegy 1500 antiszemita cselekmény, amelyek Franciaországban történtek.

A tárca összesítése szerint az antiszemita cselekmények fele feliratok, plakátok, transzparensek, egyebek mellett „halál a zsidókra” és horogkeresztek, 22 százalékuk fenyegetések és sértegetések, 10 százalékuk terrorizmus dicsőítése, 8 százalékuk rongálás, 6 százalékuk gyanús viselkedés, 2 százalékuk testi sértés és 2 százalékuk közösségi helyek elleni támadás. A legtöbb esetet Párizsban jelentették.

„Szeretném, ha nyilvánosságra hoznák őket, hogy szolidaritást vállalhassunk a franciaországi zsidókkal” – fogalmazott a vallási vezető. Ironikusan fogalmazhatott, mert a belügyminiszter úgy reagált a szavaira, hogy ezek „nagyon megdöbbentő célozgatások”.

A párizsi nagymecset rektora, Chems-Eddine Hafiz elhatárolódott az imám megjegyzésétől, szerinte a vallási vezető saját nevében beszélt. A rektor hozzátette: az imám vele tudatta, sajnálja, hogy nagyon félreérthetően fogalmazott, s nem állt szándékában megkérdőjelezni a riasztó számokat.

„A párizsi nagymecset nem tagadja, nem bagatellizálja és nem relativizálja az elmúlt hetekben Franciaországban történt antiszemita cselekményeket, és teljes mértékben bízik a belügyminisztérium által közzétett adatokban” – olvasható a közleményben. Az intézmény mélységesen sajnálja az antiszemita cselekmények növekedését, és teljes mértékben elítéli azokat – tette hozzá a párizsi nagymecset.

„Szeretnék köszönetet mondani a párizsi nagymecsetnek a tisztázásáért, és azért, hogy nem kívánja kisebbíteni a Franciaországot érintő antiszemita cselekményeket” – írta az X-en a belügyminiszter a közleményre reagálva.

Franciaországban él Európában a legnagyobb – 500-600 ezresre becsült – zsidó közösség, és muszlimok is Franciaországban élnek a legnagyobb számban Európában, számuk 5 és 6 millió közötti.

Vasárnap csaknem 200 ezren vettek részt Franciaország-szerte az antiszemitizmus elleni tiltakozó meneteken, amelyeken több vallás képviselője is jelen volt, de a párizsi nagymecset és a Muzulmán Vallás Tanácsa képviselői nem csatlakoztak, és sajnálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy az iszlamofóbia ellen nem emeltek szót a szervezők.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.