Előbújtak az antiszemiták Franciaországban

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. november 14.

Külpol

A Hamász október 7-i támadása óta 1518 ilyen ügyben indult eljárás, az esetek többsége Párizsban történt.

Franciaországban 1518 antiszemita cselekményt regisztráltak a Hamász iszlamista palesztin terrorszervezet október 7-én Izraelben elkövetett terrortámadása óta – közölte kedden Gérald Darmanin belügyminiszter az Europe1 francia kereskedelmi rádióban.

Ez a szám háromszor annyi, mint amennyi a tavaly egész évben elkövetett antiszemita cselekmények száma: 2022-ban 436 esetet jelentettek a hatóságoknak.

Az elmúlt hónapban 571 embert állítottak elő, s 330 eljárást indítottak antiszemita cselekményekkel kapcsolatban.

Történtek muszlimellenes cselekmények is, de ezek nem érik el azt a mértéket, amit az antiszemitizmus esetében tapasztalunk” – hangsúlyozta Darmanin. „Vannak mecsetek, amelyekbe halálos fenyegetéseket, merényletfenyegetések érkeztek, és nagyon sok az iszlámellenes megszólalás, a többi között a televíziós műsorokban” – tette hozzá, jelezve vagy az igazságszolgáltatás vagy a médiahatóság, az Arcom, már vizsgálja ezeket az ügyeket.

A tárcavezető az X-en azt is jelezte: az idei év kezdete óta 1762 antiszemita, 564 keresztényellenes és 131 muszlimellenes cselekményt regisztráltak a hatóságok. A miniszter részletezte is a rögzített antiszemita cselekmények jellegét, miután Abdelali Mamoun, a párizsi nagymecset imámja kedden az RMC rádióban azt a kérdést tette fel, hogy hol van az a mintegy 1500 antiszemita cselekmény, amelyek Franciaországban történtek.

A tárca összesítése szerint az antiszemita cselekmények fele feliratok, plakátok, transzparensek, egyebek mellett „halál a zsidókra” és horogkeresztek, 22 százalékuk fenyegetések és sértegetések, 10 százalékuk terrorizmus dicsőítése, 8 százalékuk rongálás, 6 százalékuk gyanús viselkedés, 2 százalékuk testi sértés és 2 százalékuk közösségi helyek elleni támadás. A legtöbb esetet Párizsban jelentették.

„Szeretném, ha nyilvánosságra hoznák őket, hogy szolidaritást vállalhassunk a franciaországi zsidókkal” – fogalmazott a vallási vezető. Ironikusan fogalmazhatott, mert a belügyminiszter úgy reagált a szavaira, hogy ezek „nagyon megdöbbentő célozgatások”.

A párizsi nagymecset rektora, Chems-Eddine Hafiz elhatárolódott az imám megjegyzésétől, szerinte a vallási vezető saját nevében beszélt. A rektor hozzátette: az imám vele tudatta, sajnálja, hogy nagyon félreérthetően fogalmazott, s nem állt szándékában megkérdőjelezni a riasztó számokat.

„A párizsi nagymecset nem tagadja, nem bagatellizálja és nem relativizálja az elmúlt hetekben Franciaországban történt antiszemita cselekményeket, és teljes mértékben bízik a belügyminisztérium által közzétett adatokban” – olvasható a közleményben. Az intézmény mélységesen sajnálja az antiszemita cselekmények növekedését, és teljes mértékben elítéli azokat – tette hozzá a párizsi nagymecset.

„Szeretnék köszönetet mondani a párizsi nagymecsetnek a tisztázásáért, és azért, hogy nem kívánja kisebbíteni a Franciaországot érintő antiszemita cselekményeket” – írta az X-en a belügyminiszter a közleményre reagálva.

Franciaországban él Európában a legnagyobb – 500-600 ezresre becsült – zsidó közösség, és muszlimok is Franciaországban élnek a legnagyobb számban Európában, számuk 5 és 6 millió közötti.

Vasárnap csaknem 200 ezren vettek részt Franciaország-szerte az antiszemitizmus elleni tiltakozó meneteken, amelyeken több vallás képviselője is jelen volt, de a párizsi nagymecset és a Muzulmán Vallás Tanácsa képviselői nem csatlakoztak, és sajnálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy az iszlamofóbia ellen nem emeltek szót a szervezők.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.