Először beszélt nyilvánosan egy izraeli túsz arról, hogy megerőszakolta a Hamász terroristája

  • narancs.hu
  • 2024. március 27.

Külpol

Amit Soussanat egy fogolycserének köszönhetően engedték szabadon.

Amit Soussana, a Hamász által fogvatartott izraeli nő most először beszélt nyilvánosan arról, hogyan rabolták el, és hogy megerőszakolták fogvatartása 55 napja alatt. 

Elmondása szerint a nőt az otthonából hurcolták el, később pedig egy gyerekszobában egyedül tartották fogva lánccal a bokáján. Azt közölte, hogy ajtó előtt álló őr időnként bement, és megérintette a felsője alatt. Az őr folyamatosan kérdezgette a nemi életéről, azt is tudni akarta, mikor menstruál. Ezért volt, amikor azt hazudta, tovább tart a menstruációja, hogy a férfi ne érjen hozzá – írja a CNN.

Egy alkalommal, amikor Soussanat kiengedték a fürdőszobába megmosdani, mikor levetkőzött, megjelent az ajtóban az őr, kezében fegyverrel. Előbb a homlokához tartotta a fegyvert, majd többször is megütötte, és közösülésre kényszerítette.

Az egyébként ügyvédként dolgozó nőt egy fogolycserének köszönhetően engedték szabadon 2023 novemberében.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.