A negyvenöt éve fennálló iszlám köztársaság tizenkettedik parlamentjét és az első számú vallási vezetőt kiválasztó és ellenőrző Szakértők Tanácsát március első napján választották meg. A 2012 óta folyamatosan csökkenő részvételi arány soha nem látott mélységekbe zuhant: a választási iroda szerint országos szinten 41 százalékos lett, de Teheránban, Tebrizben, Iszfahánban és más nagyvárosokban, illetve az azeri többségű Kelet-Azerbajdzsánban vagy a jelentős arab kisebbséggel bíró déli Huzesztán tartományban alig érte el a 30–35 százalékot. A választásra jogosultak legalább fele csak a legritkábban lakott keleti Horászán és Hormozgán tartományokban járult az urnákhoz.
A 290 fős parlamentben 13 képviselővel rendelkező Teheránban a mintegy 10 millió választásra jogosult harmada ment el szavazni, és mindössze 600 ezer szavazattal (a jogosultak 8 százalékának támogatásával) az ultrakonzervatív Mahmúd Nabavian hodzsetolszlám gyűjtötte a legtöbb szavazatot. Ez azért is érdekes, mert – bár a parlamentben számos síita klerikus ült –, eddig általában nem vezető helyről kerültek be a törvényhozásba. Különösen nem a nagyvárosokból.
Negyvenöt parlamenti hely egyelőre betöltetlen, miután a jelöltek egyike sem ért el 20 százalékos támogatottságot. Ilyenre sem volt még példa. Tavasszal Irán 31 tartományából 14-ben lesz még második forduló, Teheránban a képviselői helyek többsége, szám szerint 7 üresen maradt.
Pragmatisták kíméljenek!
Még a hivatalos elemzések is elismerik, hogy a távolmaradás a politikai vezetés gyenge legitimációját jelzi a társadalom egyre szélesebb rétegeiben. Történt mindez úgy, hogy a választásokat felügyelő, a Legfelső Vezető gyakorlati befolyása alatt álló, tizenkét tagú Őrök Tanácsa rekordszámú (25 ezer) jelölt indulását engedélyezte. Ugyanakkor a rendszer stabilitása érdekében – az eddig megszokott módon és arányban – a jelöltek több mint egyharmadát diszkvalifikálta. Az elutasítottak között politikai nagyágyúk és vallási vezetők egyaránt szerepeltek; a parlamenti képviselők tizedét nem engedték újra indulni. A végeredmény már most is látszik: a 285 választott képviselő közül csupán 40 „nem konzervatív” politikus van, s még négyen jutottak a második fordulóba. (Öt hely a kisebbségek számára – két örmény, egy-egy zsidó, asszír és zoroasztriánus – biztosított.) A rendszer prolongálása mellett álló konzervatívok masszív többsége biztosítottnak látszik. A lakosság egynegyedét kitevő szavazóbázisára építve a konzervatív-tradicionalista erők immár teljes mértékben uralják a végrehajtó és törvényhozói hatalmat, valamint a közeljövőben kulcsszerepet játszó Szakértők Tanácsát is.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
