Elvitték az oroszok a szkíták aranyát a múzeumból

  • narancs.hu
  • 2022. május 1.

Külpol

A megszállók felmérték a melitopoli múzeum értéktárgyait, és amit értékesnek gondoltak, elvitték.

A melitopoli múzeumból értékes műtárgyakat is elvitt a megszálló orosz hadsereg, többek között a negyedik századból származó szkíta aranyholmikat  – írja a Telex a New York Times-ra hivatkozva.

Az ukrajnai város polgármestere elmagyarázta, nem egyszerű fosztogatásról van szó: a megszálló hadsereggel „fehér köpenyes, gumikesztyűs szakértők” érkeztek, akik tisztában voltak a múzeumban tárolt kiállítási tárgyak értékével, és tudták azt is, mit keresnek.

A New York Times cikkében megszólaló múzeumigazgató arról beszélt, hogy amikor közeledtek a város felé az orosz csapatok, munkatársaival együtt a legértékesebb tárgyakat elrejtették, majd elmenekültek. Később felhívta őt a múzeum gondnoka, hogy egy új ember lett az igazgató, aki szeretné tudni, hol vannak a szkíta aranyak. 

Az elmenekült régi igazgató nem segített, de az oroszok így is megtalálták a szkíta aranyat, és elszállították. Az akciót videóra vették, az új igazgató nyilatkozott is az orosz televíziónak, hogy milyen kulturális értékkel bír a gyűjtemény, és hogy az előző vezetés megpróbálta elrejteni.

Az ukrán muzeológusok szerint az, hogy az oroszok elviszik az ukrán múzeumok gyűjteményét, azt jelzi, hogy a megszállók az ukrán néppel együtt a kultúráját is el akarják törölni. Sok településen ortodox templomokat, nemzeti műemlékeket és kulturális örökségnek számító helyszíneket pusztítottak el. Eddig 250 múzeumban keletkezett ily módon valamilyen kár. 

 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.