Elvitték az oroszok a szkíták aranyát a múzeumból

  • narancs.hu
  • 2022. május 1.

Külpol

A megszállók felmérték a melitopoli múzeum értéktárgyait, és amit értékesnek gondoltak, elvitték.

A melitopoli múzeumból értékes műtárgyakat is elvitt a megszálló orosz hadsereg, többek között a negyedik századból származó szkíta aranyholmikat  – írja a Telex a New York Times-ra hivatkozva.

Az ukrajnai város polgármestere elmagyarázta, nem egyszerű fosztogatásról van szó: a megszálló hadsereggel „fehér köpenyes, gumikesztyűs szakértők” érkeztek, akik tisztában voltak a múzeumban tárolt kiállítási tárgyak értékével, és tudták azt is, mit keresnek.

A New York Times cikkében megszólaló múzeumigazgató arról beszélt, hogy amikor közeledtek a város felé az orosz csapatok, munkatársaival együtt a legértékesebb tárgyakat elrejtették, majd elmenekültek. Később felhívta őt a múzeum gondnoka, hogy egy új ember lett az igazgató, aki szeretné tudni, hol vannak a szkíta aranyak. 

Az elmenekült régi igazgató nem segített, de az oroszok így is megtalálták a szkíta aranyat, és elszállították. Az akciót videóra vették, az új igazgató nyilatkozott is az orosz televíziónak, hogy milyen kulturális értékkel bír a gyűjtemény, és hogy az előző vezetés megpróbálta elrejteni.

Az ukrán muzeológusok szerint az, hogy az oroszok elviszik az ukrán múzeumok gyűjteményét, azt jelzi, hogy a megszállók az ukrán néppel együtt a kultúráját is el akarják törölni. Sok településen ortodox templomokat, nemzeti műemlékeket és kulturális örökségnek számító helyszíneket pusztítottak el. Eddig 250 múzeumban keletkezett ily módon valamilyen kár. 

 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.