„Ez etnikai alapú választás volt” - Szelényi Iván szociológus az amerikai elnökválasztásról

Külpol

Joe Biden az egyik utolsó demokrata párti politikus, aki könnyen szót ért azokkal a republikánusokkal, akikkel egyáltalán lehet beszélni.

Az amerikai választópolgárok egy ciklus után elküldték Donald Trumpot, és helyette a veterán demokrata Joe Bidennek szavaztak bizalmat. A kék hullám elmaradt, a politikai megosztottság, a társadalmi törésvonalak viszont jól kivehetővé váltak. A Magyar Narancs csütörtökön megjelenő nyomtatott lapszámában a választás eredményéről Szelényi Ivánnal, a Yale és a Kaliforniai Egyetem korábbi oktatójával beszélgettünk.

Ízelítő az interjúból:

Magyar Narancs: Mi volt az, amivel a kampányban meg tudta szólítani a szavazókat az egyik és a másik oldal? Ha úgy vesszük, mindkettő sikeres volt, mert mindkét oldal rekordmagas eredményt ért el.

Szelényi Iván: Szintén a BBC exit pollja kérdezett rá, hogy mi a legfontosabb kérdés most a választók szerint, és a válasz egyértelműen az volt, hogy a gazdaság. Ám a demokraták a koronavírussal foglalkoztak elsősorban, míg Trump, amikor egy kicsit józanabbul állt a kampányhoz, a gazdaságot vette előre, és ez vélhetően igen sok szavazatot hozott neki. A politikusoknak szembesülniük kell azzal, hogy a gazdasági szempontokat is muszáj érvényesíteniük a járvány kezelése során. Nem mondhatják, hogy minden egyes ember élete ugyanannyira számít, hiszen nem tudják, hogy mennyi gazdasági kárt tudnak a társadalom szempontjából vállalni. Európában is arra kell a politikusoknak kitalálniuk valamit, hogy hogyan lavírozzanak a gazdaság megmentése és a járvány kezelése között. A kampányban a republikánusok érzékenyebbek voltak a gazdasági kérdésekre. Biden végül is azzal nyert, hogy sokkal jobb volt a kampánya a kisebb középnyugati kulcsállamokban. Ez az, amit blue wallként emlegetnek, Michigan, Wisconsin, Illinois és Pennsylvania. Ezeket, ha szűken is, de megnyerte Biden, pedig volt egy elszólása is az olajipar visszaszorításával kapcsolatban, ami nagyon nem jött jól neki, hiszen az olajipar az egyik legerősebb ágazat az Egyesült Államokban.

MN: Az új elnök innen nézve sem lesz egyszerű helyzetben, hiszen egyfelől a hagyományos iparágakat, és az azokban dolgozókat is támogatnia kell, másfelől a saját pártjában erős a zöld lobbi is, sok fiatal, progresszív demokrata politikus sürget alapvető változásokat ezen a téren.

SZI: A zöld new deal a terítéken van. Érdekes egyébként, hogy az úgynevezett squad, a négy radikális fiatal képviselőnőből álló csoport (Alexandria Ocasio-Cortez, Ilhan Omar, Ayanna Pressley és Rashida Tlaib – a szerk.) nagyon jó eredményt ért el most is. A fiatal demokrata politikusoknál volt egy erős balra nyitás, míg a fiatal republikánusoknál ehhez hasonlóan lezajlott a jobbra nyitás, vagyis tovább polarizálódik a helyzet. Ebből a szempontból egyébként nagyon szerencsés a Biden–Harris-kettős. Biden az egyik utolsó olyan politikus, aki demokrata létére könnyen szót ért a republikánusokkal is. Már azokkal, akikkel lehet beszélni egyáltalán. Egyébként még alelnökként ezzel fel is idegesítette Barack Obamát, aki egyáltalán nem ilyen karakter volt.

MN: Érdekes volt látni, hogy a republikánusok mérsékeltnek nevezhető szárnyából többen is inkább húztak Biden, mint Trump felé. Gondolok itt például a McCain családra, akik konkrétan kampányoltak is a demokrata jelölt mellett.

SZI: Azok szólaltak fel a párton belülről Trump ellen, akiknek nem volt hivataluk. Akiknek volt, ők inkább csendben maradtak, egyebek közt azért is, mert tartottak a szélsőjobboldali sajtótól, az ugyanis nagyon csúnyán rá tudott szállni egy-egy politikusra. A McCain család szembenállása pedig az után a sok aljasság után, amit Trump mondott McCain szenátor halálát követően, nem lehetett meglepetés.

MN: Arizona, McCain otthona át is állt, ha úgy vesszük, és Bidenre érkezett a legtöbb szavazat.

SZI: Az ő hősük John McCain, és hiába volt az állam régóta republikánus, ha az elnök nemtelen módon megtámadta a hősüket, várható volt, hogy annak lesz következménye.

A Magyar Narancs november 12-i számában olvasható teljes interjúban szóba kerülnek még az átforduló államok, a latinó és a fekete szavazók, az amerikai etnonacionalizmus, a városi, elővárosi és vidéki választók közötti különbségek, illetve a közvéleménykutatás nehézsége is. Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.