„Ez etnikai alapú választás volt” - Szelényi Iván szociológus az amerikai elnökválasztásról

Külpol

Joe Biden az egyik utolsó demokrata párti politikus, aki könnyen szót ért azokkal a republikánusokkal, akikkel egyáltalán lehet beszélni.

Az amerikai választópolgárok egy ciklus után elküldték Donald Trumpot, és helyette a veterán demokrata Joe Bidennek szavaztak bizalmat. A kék hullám elmaradt, a politikai megosztottság, a társadalmi törésvonalak viszont jól kivehetővé váltak. A Magyar Narancs csütörtökön megjelenő nyomtatott lapszámában a választás eredményéről Szelényi Ivánnal, a Yale és a Kaliforniai Egyetem korábbi oktatójával beszélgettünk.

Ízelítő az interjúból:

Magyar Narancs: Mi volt az, amivel a kampányban meg tudta szólítani a szavazókat az egyik és a másik oldal? Ha úgy vesszük, mindkettő sikeres volt, mert mindkét oldal rekordmagas eredményt ért el.

Szelényi Iván: Szintén a BBC exit pollja kérdezett rá, hogy mi a legfontosabb kérdés most a választók szerint, és a válasz egyértelműen az volt, hogy a gazdaság. Ám a demokraták a koronavírussal foglalkoztak elsősorban, míg Trump, amikor egy kicsit józanabbul állt a kampányhoz, a gazdaságot vette előre, és ez vélhetően igen sok szavazatot hozott neki. A politikusoknak szembesülniük kell azzal, hogy a gazdasági szempontokat is muszáj érvényesíteniük a járvány kezelése során. Nem mondhatják, hogy minden egyes ember élete ugyanannyira számít, hiszen nem tudják, hogy mennyi gazdasági kárt tudnak a társadalom szempontjából vállalni. Európában is arra kell a politikusoknak kitalálniuk valamit, hogy hogyan lavírozzanak a gazdaság megmentése és a járvány kezelése között. A kampányban a republikánusok érzékenyebbek voltak a gazdasági kérdésekre. Biden végül is azzal nyert, hogy sokkal jobb volt a kampánya a kisebb középnyugati kulcsállamokban. Ez az, amit blue wallként emlegetnek, Michigan, Wisconsin, Illinois és Pennsylvania. Ezeket, ha szűken is, de megnyerte Biden, pedig volt egy elszólása is az olajipar visszaszorításával kapcsolatban, ami nagyon nem jött jól neki, hiszen az olajipar az egyik legerősebb ágazat az Egyesült Államokban.

MN: Az új elnök innen nézve sem lesz egyszerű helyzetben, hiszen egyfelől a hagyományos iparágakat, és az azokban dolgozókat is támogatnia kell, másfelől a saját pártjában erős a zöld lobbi is, sok fiatal, progresszív demokrata politikus sürget alapvető változásokat ezen a téren.

SZI: A zöld new deal a terítéken van. Érdekes egyébként, hogy az úgynevezett squad, a négy radikális fiatal képviselőnőből álló csoport (Alexandria Ocasio-Cortez, Ilhan Omar, Ayanna Pressley és Rashida Tlaib – a szerk.) nagyon jó eredményt ért el most is. A fiatal demokrata politikusoknál volt egy erős balra nyitás, míg a fiatal republikánusoknál ehhez hasonlóan lezajlott a jobbra nyitás, vagyis tovább polarizálódik a helyzet. Ebből a szempontból egyébként nagyon szerencsés a Biden–Harris-kettős. Biden az egyik utolsó olyan politikus, aki demokrata létére könnyen szót ért a republikánusokkal is. Már azokkal, akikkel lehet beszélni egyáltalán. Egyébként még alelnökként ezzel fel is idegesítette Barack Obamát, aki egyáltalán nem ilyen karakter volt.

MN: Érdekes volt látni, hogy a republikánusok mérsékeltnek nevezhető szárnyából többen is inkább húztak Biden, mint Trump felé. Gondolok itt például a McCain családra, akik konkrétan kampányoltak is a demokrata jelölt mellett.

SZI: Azok szólaltak fel a párton belülről Trump ellen, akiknek nem volt hivataluk. Akiknek volt, ők inkább csendben maradtak, egyebek közt azért is, mert tartottak a szélsőjobboldali sajtótól, az ugyanis nagyon csúnyán rá tudott szállni egy-egy politikusra. A McCain család szembenállása pedig az után a sok aljasság után, amit Trump mondott McCain szenátor halálát követően, nem lehetett meglepetés.

MN: Arizona, McCain otthona át is állt, ha úgy vesszük, és Bidenre érkezett a legtöbb szavazat.

SZI: Az ő hősük John McCain, és hiába volt az állam régóta republikánus, ha az elnök nemtelen módon megtámadta a hősüket, várható volt, hogy annak lesz következménye.

A Magyar Narancs november 12-i számában olvasható teljes interjúban szóba kerülnek még az átforduló államok, a latinó és a fekete szavazók, az amerikai etnonacionalizmus, a városi, elővárosi és vidéki választók közötti különbségek, illetve a közvéleménykutatás nehézsége is. Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.