"Faljellegű akadályt" építenek a lengyel-belarusz határon

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. október 29.

Külpol

125 milliárd forintnak megfelelő összegből. 

Véglegesen megszavazta pénteken a lengyel szejm a lengyel-belarusz határon létesített akadály megerősítéséről szóló különleges törvényt.

A kormány által előterjesztett, a szejmben október közepén gyorsított eljárásban megszavazott tervezetet szerdán a szenátus több ellenzéki módosítással visszaküldte az alsóháznak.

A fő szenátusi módosításokat  pénteken a kormánypárti többségű szejm leszavazta, így most a törvény az eredetitől alig eltérő változatban az államfő elé kerül.

A törvény  értelmében több mint 1,6 milliárd zlotyt (nagyjából 125 milliárd forintot) fordítanak a Belarusszal közös határ védelmének megerősítésére.

A határon eddig emelt két és fél méter magas, 180 kilométer hosszú szögesdrótkerítést mozgásérzékelőkkel és kamerákkal is felszerelt faljellegű akadállyal helyettesítik. A projekt technikai részleteit - a pénteki bejelentés szerint - rövid időn belül ismertetik.  

A fő ellenzéki frakció, a Polgári Koalíció (KO) a szerdai szenátusi vitában a kormány tervezetében foglalt egyes megoldások ellen érvelt, többek között humanitárius okokra hivatkozva. A KO képviselői ugyanakkor aláhúzták, hogy a fehérorosz határszakasz védelme szerintük is szükséges.

A KO múlt szombaton megválasztott elnöke, Donald Tusk pénteki sajtóértekezletén javasolta, hogy Lengyelország fogadja be azokat a migránsokat, akiknek sikerült átjutniuk a határvonalon, majd gyorsan vizsgálja meg a menedékjogi kérelmeket, és deportálja azokat, "akik a menedéket nem érdemlik meg".

A lengyel-belarusz szakaszon mintegy 27 ezer határsértési kísérletet regisztráltak az év eleje óta, ezek többségét a határőrség meghiúsította. Az őrizetbe vett, majd őrzött lengyelországi központokban elhelyezett külföldiek száma körülbelül 1,7 ezer.

Az EU álláspontja szerint Aljekszandr Lukasenka belarusz elnök az uniós szankciókra válaszul lényegében állami segédlettel utaztatja a Belaruszba menetrend szerinti repülőjáratokkal érkező menedékkérőket Lengyelország vagy a balti országok határának közelébe. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.