Felvételeket közölt a CNN egy belarusz fogolytáborról

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 6.

Külpol

Foglyokat egyelőre nem lehetett látni, de szögesdrót, elektromos kerítés és fegyveres katonák védik a területet. 

A tavaly nyári tüntetések után komoly hadjáratba kezdett Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök az ellenzékiek, aktivisták, tüntetők ellen. Ennek egyik kiemelkedő eseménye volt, hogy gyakorlatilag leszállásra kényszerítette a Ryanair Athénból Vilniusba tartó járatát, hogy elfogathassa a fedélzeten tartózkodó Raman Prataszevics újságírót, nemrég holtan találtak rá egy parkban egy, az országból elmenekülőket segítő aktivistára, legutóbb pedig az irányította a figyelmet a Lukasenka-rezsim önkényére, hogy Kriszcina Cimanouszkaja futónő a tokiói olimpiáról inkább Lengyelországba menekült, mint hogy hazatérjen, miután bírálta edzőit

Ez azonban csak a jéghegy a csúcsa: Wojciech Przybylski lengyel szakértő már júniusban legalább 400 politikai fogolyról beszélt lapunknak, és arról, hogy a belarusz büntetés-végrehajtás már nem tud ennyi fogvatartottat kezelni, és "már tavaly ősszel arról jelentek meg beszámolók, hogy külön táborokat építenek azok számára, akiket a tavalyi választások utáni civil tevékenység vagy a tüntetéseken való részvétel miatt csuknak le. Speciális fogolytáborokról beszélünk, a Gulaghoz vagy a náci Németország táboraihoz hasonlókról."

A CNN amerikai hírcsatorna most felvételeket is közölt egy ilyen potenciális táborról. 

Azt írják, a Minszktől mintegy órás autóútra fekvő Novokoloszovo mellett az újonnan felhúzott épületek ablakai átláthatatlanok, rajtuk rács van, a területen térfigyelő kamera, körbe pedig háromszintű szögesdrót és elektromos kerítés. A terület korábban szovjet rakétatároló volt. 

A CNN emlékeztet rá, hogy augusztus 9-én lesz az évfordulója a tavalyi vitatott – minden jel szerint elcsalt – választásnak, Franak Viacorka, a Litvániába menekült ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanouszkaja egyik tanácsadója pedig azt mondta a csatornának, hogy nem meglepő, hogy Lukasenka fogolytáborokat épít, mert a tüntetések újabb hulláma várható. 

A csatorna felidézi azt is, hogy a Belaruszból elmenekültek közül többen is arról számoltak be, hogy egy átmeneti fogolytáborban tartották őket, amit egy függőségi klinikából alakítottak át. Tavaly októberben pedig egy kiszivárgott felvételen állítólag Mikalaj Karpjankou belügyminiszter-helyettes beszélt arról, hogy szükség van ilyen táborokra a keményvonalasabb tüntetőknek, hogy átneveljék őket. A felvételen ő egy másik helyszínt említett. 

A CNN hozzáteszi, nem tudtak bejutni a táborba, és nem volt jele annak, hogy foglyokat tartottak volna bent, a helyieket a területet őrző katonaság ugyanakkor már most nem engedi a közelébe a létesítménynek.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Neked ajánljuk

Dobosviccek

„Srácok, van kedvetek meghallgatni a szerzeményeimet?”, szól az egyik legelcsépeltebb dobosvicc csattanója. A közvélekedés szerint a dobosok tipikusan háttérbe húzódó, nem túl izgalmas figurák, de ahogy Dave Grohl, Phil Collins, Don Henley vagy akár Szikora Róbert példája mutatja, megfelelő tehetséggel és szorgalommal belőlük is lehetnek nagy sztárok. Az elmúlt hetekben két neves angol zenekar dobosa is szólóalbumot jelentetett meg – mindkét lemezre érdemes időt szakítani.

Hordta a jelet

  • - minek -

Mátyás Attila számos zenekaron és zenei korszakon átívelő, lassan négy évtizedes pályafutásában különleges epizód a rövid ideig létező Agnus Dei (Isten báránya) zenekar.

Intimebb invenciók

Bacsó Kristóf legutóbbi szerzői anyaga nem konceptlemez, a szaxofonos nem szokott ilyeneket készíteni. A gondolatok, a képzetek, a keresztutalások sokkal összetettebben bontakoznak ki dallamaiból és témáiból, mint hogy kiragasszon egy képet középre, és a körül motozzon a lemez végéig. Bacsó az irányadó jazzalkotók közé emelkedett a rá jellemző nyugodt, intellektuális megközelítéssel; a saját együttesein kívül elsősorban a Modern Art Orchestra szaxofon szólamvezetőjeként és a Zeneakadémia jazz tanszékének élén.

Dehogy vagyunk egyedül

A vígjáték műfaja lefelé tartó pályájának igencsak a végét járja már, s mint számos híres képviselője, mára elgyengült, fárasztó, és ha mond is valamit, az gyakran kellemetlen vagy csitítgatni való. Elég csak az utóbbi idők tömeggyártott spin-off sorozataira gondolnunk, ha az eredetiek színvonalának revíziójával nem is szívesen zaklatnánk fel magunkat.

Tekintetek tüzében

  • Révész Emese

Czene Márta technikai tudása kivételes, nem sajnálja az időt és a fáradságot a részletek megmunkálására, vékony festékrétegei, kifinomult vonalrajza, kimért kompozíciói a reneszánsz fénykorát és a fotórealizmus legjavát idézik. Önmagában ez vajmi kevés lenne azonban ahhoz, hogy érdekes legyen a kortárs szemlélőnek.

Purcell zongorája

Az 1695-ben elhalálozott Henry Purcellnek természetesen nem volt zongorája, hiszen Bartolomeo Cristofori csak egy évtizeddel később találta fel a zongora ősének tekinthető fortepianót, majd újabb 60–70 évnek kellett eltelnie, amíg ez a hangszer lassan egyeduralkodóvá válva kiszorította billentyűs társait. „Purcell, a zongora poétája” – kommentálta a koncert előtt egy barátom kissé helytelenítő mosollyal Szokolov műsorát, aki a koncert teljes első félidejét az angol mesternek szentelte.

Az az űzött hang

„A csapat a Váladék nevű kocsmában gyűlt össze, hogy levonja a nap tanulságait”, olvassa fel színtelen hangon, hadarva A hosszú nap című tárcanovellájának első mondatát Tar Sándor valamikor 1993-ban. Hova sietett vajon? Vagy inkább honnan menekült? Semmi érzelem nincs a hangjában, és mégis zaklatottnak tűnik, talán a gyorsan eldarált szavak, a szinte fuldokló lélegzetvételei miatt. Hallgatni is felkavaró.

Az élet értelme

Ferdinand von Schirach izgalmas szerző: jogászból lett író, ami a hazánkban is játszott két színdarabján meg is látszik. A Terrort a Katona József Színház mutatta be 2016-ban, az Istent most láthatjuk először. Mindkettő zárt tárgyalás formáját ölti, a Terror a tárgyalóteremben játszódik, s bár az Istenben elhangzik az intelem, hogy „ügyvédnő, nem a bíróságon vagyunk”, és látszólag egy nyílt pódiumbeszélgetésen veszünk részt, valójában teljesen nyilvánvaló, hogy de, most is a bíróságon vagyunk. Ahol mi, nézők vagyunk bírók, és a felsorakoztatott számtalan érvből kell levonnunk a végső következtetést, majd szavaznunk kell arról, hogy támogatjuk-e Kertész Tibort abban, hogy orvosi segítséggel vessen véget az életének.

Korszerűtlen elmélkedések

  • Zelei Dávid

„Valószínűleg nem vagyok regényíró; valószínűleg olyan esszéíró vagyok, akinek regényeket kell írnia, mert esszét írni nem tud”, nyilatkozta egyszer a portugál José Saramago. Magyarul eddig hiányzó regényét, a Festészeti és szépírási kézikönyvet kézbe véve pedig minden eddiginél jobban mögé láthatunk e Nobel-díjasként azért álszerénynek ható kijelentés miértjének.