Interjú

Junta Európában

Wojciech Przybylski szakértő Belaruszról, a terrorról és az ellenállásról

Külpol

A tavaly késő nyári euforikus tüntetések után a Lukasenka-rezsim módszeresen, a tömeges erőszak gátlástalan alkalmazásával elfojtani látszik az ellenállást. A belaruszok szabadságharcáról a térség kiváló lengyel szakértőjét, a varsói Res Publica Foundation elnökét, a Visegrad Insight című folyóirat főszerkesztőjét kérdeztük.

Magyar Narancs: A belarusz hatóságok eltérítették a Ryanair járatát, és letartóztatták Raman Prataszevics újságírót. Ez ismét szembesítette a világot a belarusz hatóságok módszereivel. Mit lehet tudni a belarusz állambiztonsági szolgálat, a KGB működéséről?

Wojciech Przybylski: Nemcsak a KGB-ről kell beszélnünk, hanem a többi állami erőszakszervezetről, amelyek békés tüntetőket vertek az utcán tavaly nyáron. A börtönökben kínozzák a letartóztatottakat, olyan szinten, hogy vannak, akik belehalnak. A múlt héten temették el Vitold Asurak újságírót, aki minden kétséget kizáróan a börtönben szerzett fejsérülésekbe halt bele. Belaruszban nem pusztán fenyegetnek, hanem a fizikai erőszakon keresztül félemlítik meg az embereket, és már legalább 10 hónapja. Korábban csak egyes esetekben, ellenzéki aktivisták ellen alkalmazták ezt, de most példátlan szinten folyik. Legutóbb a 2010-es elnökválasztás táján volt hasonló jellegű, de még mindig alacsonyabb szintű az erőszak. Most sokkal nagyobb számban tartóztatnak le és bántalmaznak embereket. De a társadalom válasza is példa nélküli Belarusz történetében.

MN: Hány ember lehet érintett?

WP: Legalább 400 embert tekinthetünk politikai fogolynak. Ennyi embert tartóztattak le és tartanak fogva. Tárgyalásra várnak, illetve már több év börtönre ítélték őket zavargásokra való felbujtás vagy más bűncselekmények miatt. Ismeretlen számú ember vár a bírósági tárgyalására otthon; őket is hamarosan börtönbe zárhatják. A belarusz büntetés-végrehajtás már nem tud ennyi fogvatartottat kezelni, tavaly ősszel arról jelentek meg beszámolók, hogy külön táborokat építenek azok számára, akiket a tavalyi választások utáni civil tevékenység vagy a tüntetéseken való részvétel miatt csuknak le. Speciális fogolytáborokról beszélünk, a Gulaghoz vagy a náci Németország táboraihoz hasonlókról.

MN: Ez a megtorlás a tavaly augusztusi tüntetésekért?

WP: Ez nem megtorlás, nem csak bosszú. Lehet persze pszichológiai motivációja is, hogy tudniillik Lukasenka bosszút akar állni azokon, akiktől személyében fenyegetve érzi magát. Tavaly megjelentek róla olyan képek, amelyeken teljes testpáncélt viselt és Kalasnyikovval pózolt. Nem érezte magát biztonságban, attól félt, hogy az emberek megvárják az elnöki palota előtt. De a döntő mégis a belarusz társadalom elszigetelésére és megtörésére irányuló szándék. Ez a társadalom éppen most jött rá arra, hogy voltaképpen egy nemzet.

Az ugyanis példa nélküli a belarusz történelemben, hogy tömegek ilyen nagy számban kimenjenek az utcára, és kifejezésre juttassák, hogy együtt vannak, hogy szuverén módon dönteni akarnak a legitim vezetőjükről. Lukasenka ezt nem engedheti meg. Tavaly elvesztette az irányítást az információáramlás felett: rengeteg beszámoló szivárgott ki a választási csalásokról, sokan bőségesen dokumentálták ezeket, a képek és a videók elterjedtek a közösségi médiában, az emberek pedig mindent megtudhattak. Ezért most Lukasenka egyet­len­egyet akarhat és léphet meg – ez pedig a junta. Gyakorlatilag már most katonai junta irányít Belaruszban: Lukasenka a biztonsági erők és a hadsereg segítségével akarja fenntartani a hatalmát a társadalom felett, amely ellene fordult, és már nem ismeri el a legitimitását. Korábban a belaruszok – akármennyire csalódtak is Lukasenkában – elfogadták a legitimitását. Mára az elnöknek egyetlen lehetősége maradt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.