Ferenc pápa találkozik a rohingjákkal, de kérdés, kimondja-e a nevüket, vagy sem

  • Narancs.hu/MTI
  • 2017. november 22.

Külpol

Akár diplomáciai botrány is lehet ebből.

Ferenc pápa december elsején találkozik a rohingják egy csoportjával a bangladesi Dakkában kitűzött vallásközi találkozó keretében – jelentették be a Vatikánban. A szentszéki szóvivő hangsúlyozta, így sikerült kompromisszumos megoldást találni arra, hogy az egyházfő a rohingja kisebbség tagjaival találkozhasson. Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon ez lesz- e Ferenc pápa egyik legnehezebb útja, Greg Burke azt válaszolta, „mondhatjuk, hogy diplomáciai szempontból nagyon érdekes út lesz”.

Nem véletlenül fogalmazott így a szóvivő. Charles Maung Bo bíboros, a mianmari Rangun érseke az olasz katolikus sajtónak ugyanis korábban úgy nyilatkozott, Ferenc pápának nem szabad Mianmarban kiejtenie a rohingják nevét, mivel ezzel „elismerné ennek a kisebbségnek a követeléseit”. Greg Burke úgy reagált, hogy Ferenc pápa mindig komolyan veszi a jótanácsokat, és majd kiderül, hogyan dönt, de a „rohingja nem számít tiltott szónak a Vatikánban”. Ha viszont Ferenc kiejti útján a rohingja szót, abból akár bonyodalmak is lehetne, ha viszont nem, az úgy tűnne, mintha szándékosan nem tenné. Melyik vajon a jó megoldás? – ezt kell a pápának eldöntenie az előtte álló hetekben.

Mianmarból több mint félmillió rohingja menekült el augusztus óta, miután a hadsereg rohingja szélsőségesek összehangolt támadását követően „tisztogató” műveletet indított a lázadók ellen. A muszlim rohingjákat a buddhista többségű Mianmar bangladesi illegális bevándorlónak tekinti, és állampolgárságuk sincs. Ferenc pápa már több felhívást intézett a nemzetközi közösséghez a rohingják védelmében. A több mint 53 millió lakosú Mianmarban mintegy 700 ezer a katolikusok száma.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.