Ferenc pápa találkozik a rohingjákkal, de kérdés, kimondja-e a nevüket, vagy sem

  • Narancs.hu/MTI
  • 2017. november 22.

Külpol

Akár diplomáciai botrány is lehet ebből.

Ferenc pápa december elsején találkozik a rohingják egy csoportjával a bangladesi Dakkában kitűzött vallásközi találkozó keretében – jelentették be a Vatikánban. A szentszéki szóvivő hangsúlyozta, így sikerült kompromisszumos megoldást találni arra, hogy az egyházfő a rohingja kisebbség tagjaival találkozhasson. Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon ez lesz- e Ferenc pápa egyik legnehezebb útja, Greg Burke azt válaszolta, „mondhatjuk, hogy diplomáciai szempontból nagyon érdekes út lesz”.

Nem véletlenül fogalmazott így a szóvivő. Charles Maung Bo bíboros, a mianmari Rangun érseke az olasz katolikus sajtónak ugyanis korábban úgy nyilatkozott, Ferenc pápának nem szabad Mianmarban kiejtenie a rohingják nevét, mivel ezzel „elismerné ennek a kisebbségnek a követeléseit”. Greg Burke úgy reagált, hogy Ferenc pápa mindig komolyan veszi a jótanácsokat, és majd kiderül, hogyan dönt, de a „rohingja nem számít tiltott szónak a Vatikánban”. Ha viszont Ferenc kiejti útján a rohingja szót, abból akár bonyodalmak is lehetne, ha viszont nem, az úgy tűnne, mintha szándékosan nem tenné. Melyik vajon a jó megoldás? – ezt kell a pápának eldöntenie az előtte álló hetekben.

Mianmarból több mint félmillió rohingja menekült el augusztus óta, miután a hadsereg rohingja szélsőségesek összehangolt támadását követően „tisztogató” műveletet indított a lázadók ellen. A muszlim rohingjákat a buddhista többségű Mianmar bangladesi illegális bevándorlónak tekinti, és állampolgárságuk sincs. Ferenc pápa már több felhívást intézett a nemzetközi közösséghez a rohingják védelmében. A több mint 53 millió lakosú Mianmarban mintegy 700 ezer a katolikusok száma.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.