Fokozódik a feszültség a lengyel–fehérorosz határon, a menekültek a kuznicai határátkelőhöz vonultak

  • narancs.hu
  • 2021. november 15.

Külpol

Mintegy 3500 ember várakozhat, egyes hírek szerint a menekültek körében elterjedt a hír: a határra német buszok érkezhetnek, amelyek elszállítják őket a vágyott helyszínre, Németországba.

Miután múlt hétfőn mintegy ezer menekült vonult a négysávos auóúton Bruzgi/Kuznica határátkelő közelébe, és a közelben vertek tábort. Lényegében "állóháború" alakult ki mind a helyszínen, mind nemzetközi politikai színtéren.

Lengyel migr?nsv?ls?g

 A főleg iraki kurdokból, szírekből, jemeniekből és afgánokból álló tömeg egy része többször is megpróbált átjutni szögesdrótkerítésen, de a lengyel hatóságok megakadályozták az áttöréseket vagy elfogták azokat, akiknek mégis sikerült Lengyelországba átjutniuk, és valamennyiüket visszatoloncolták. Mindezt egy nemrég elfogadott törvénymódosítás miatt tehették meg.

A menekültek száma bár egy hete az első pár nap során látványos gyarapodott, azt követően a számuk stagnált, ennek vélhetően az lehetett az oka, hogy miután a légitársaságok Isztambulban, Damaszkuszban és Dubajban sem vették fel az említett államok polgárait a gépeikre. A lengyel rendőri és katonai kontingens a határon mindeközben több tízezer fősre duzzadt.

Egy héttel elteltével úgy tűnik, kezd elfogyni a határon összegyűlt menekültek türelme. Patthelyzet alakult ki, mert előre a határokat védő lengyelek nem engedik őket, míg a visszatérésüket fehérorosz egyenruhások akadályozzák.

Bár mindeközben arról is szó van, hogy Bagdad elindít csütörtökön Fehéroroszországba egy elsőnek szánt repülőjáratot, amellyel önkéntes alapon hazatérhetnek a fehérorosz-lengyel határon rekedt iraki állampolgárok – jelentette be Ahmed asz-Szahaf külügyi szóvivő vasárnap éjjel az iraki közszolgálati televízióban. Nem részletezte, hány embert vennének fel a Minszkből Bagdadba tartó gépre. Elmondása szerint az iraki hatóságok 571 olyan irakiról tudnak, akik a fehérorosz-lengyel határon rekedtek, és hajlandóak önként hazatérni. Ők zömében az iraki Kurdisztánból valók. A kérdés persze csak az, miért is akarnának visszamenni az említett menekültek Irakba.

Az érintett országok és szervezetek az elmúlt hét során számos egymással szembeni vádat fogalmaztak meg. Míg a lengyelek kezdetben csak azt állították, hogy a fehéroroszok kezdtek hibrid háborút ellenük, később bevonták a felelősök körébe Oroszországot, majd erre a verzióra erősített rá az Európai Unió is. Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök szerint viszont Lengyelország és azt EU a hibás mindenben, előbbi azért, mert embertelen módon bánik a menekültekkel, utóbbi azért, mert az általa bevezetett szankciók miatt Minszknek nem áll módjában lényegében akadályoznia az illegális migrációt az országon keresztül.

Fehérorosz személyeket, légitársaságokat, utazási irodákat és „mindenkit, aki részt vett az emberek határhoz utaztatásában” érint az uniós külügyminiszterek szándéka szerint a szankciók újabb köre az EU-ban. Az érintettek pontos listáját várhatóan a következő hetekben véglegesítik Josep Borell, az Európai Unió külügyi főképviselője szerint – írja a The Guardian.

Lukasenko több alkalommal kijelentette, Fehéroroszországnak nincs hova hátrálnia, ígérete szerint kemény válaszlépésekkel fog reagálni az esetleges újabb szankciókra. A diktátor korábban arról is beszélt, hogy Minszk végső esetben az Európai Unióba irányuló gáztranzitot is leállíthatja. Minderről Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hét végi interjúban azt mondta: Lukasenko képes lehet rá, hogy akár ezt is megteszi, ám az nagyon nem lenne jó.

Oroszország minden lehetséges fórumon tagadja, hogy köze lenne az események alakulásához, vagy azt, hogy előzetesen tudott volna róluk. Putyin több alkalommal tárgyalt Angela Merkel leköszönő német kancellárral, és azt is felvetette, hogy a németeknek közvetlenül kellene konzultálniuk a fehéroroszokkal, hisz' a migránsok nem Lengyelországba, hanem Németországba szeretnének eljutni.

Lengyel migr?nsv?ls?g

Egy héttel az események kezdete után, ma, november 15-én dél körül a menekültek tömege összeszedelőzködött, és a forgalom elől még november 9-én lezárt Bruzgi/Kuznica határátkelőhöz vonult. A lengyelek szögesdrót akadályokkal, számos fegyveressel, helikopterekkel és készenlétbe helyezett vízágyúval fogadták őket. A tömeg várakozó álláspontra helyeződött, többen sátrat vertek az aszfalton, vagy épp az úttesten ültek. Az első sorokban sok a nő és a gyerek.

A lengyelek azzal vádolják a fehéroroszokat, hogy ők szervezik a tömeget, és szándékosan tolják előtérbe a gyerekeket, hogy a hírügynökségi fotók révén is ellenük hangolják a nemzetközi közvéleményt.

A lengyel rendőrség szerint a határátkelőn és annak közelében mintegy 3500 ember várakozik. E mai fejlemény egyes hírek szerint azzal is magyarázható, hogy a migránsok körében elterjedt: a határra német buszok érkezhetnek, amelyek elszállítják őket a vágyott helyszínre, Németországba. A német külügyminisztérium cáfolta a híresztelést. "Azok, akik ezt a hazugságot terjesztik, veszélyes helyzetet idéznek elő."

(MTI, BBC, The Guardian)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.