Fukuyama: Orbánnak komoly problémái vannak

  • narancs.hu
  • 2019. április 15.

Külpol

A tömegek többet akarnak.

„Bárcsak tudnám, mit hoznak a következő évek.” – tanácstalankodik  Francis Fukuyama az El Paísnak adott interjúban. Az egyik leghíresebb filozófus és politikai gondolkodó az interjúban beszélt populizmusról, Amerikáról, Brexitről és Európáról, sőt kitért Orbán Viktorra és Magyarországra is – írja a HVG.

Fukuyama máig leghíresebb műve az 1992-ben megjelent A történelem vége és az utolsó ember, amiben a kommunista rezsimek összeomlását követően azt állította, hogy a történelmi haladás, mint ideológiák közti harc tulajdonképpen véget ért. A hidegháború időszaka, a berlini fal lebontása után a világban a liberális demokrácia uralmának kora következik, a politika és gazdasági liberalizmus elkerülhetetlen győzelmével. Ehhez képest az illiberalizmus az Egyesült Államoktól Oroszországig, Törökországtól Lengyelországig és Magyarországtól Olaszországig töretlenül halad előre. Fukuyama azonban továbbra is állítja, hogy amit 1992-ben írt, miszerint az emberek békét és jólétet akarnak, ma is igaz, de közben kiderült, hogy a tömegek többre vágynak.

Fukuyama szerint A történelem végében éppen olyasmit írt le, mint Donald Trump megválasztása és elnöklése. Harminc évvel ezelőtt két kockázatot említett, a nacionalizmust és a vallási szembenállásokat, most – akkori óva intéseire visszaemlékezve – leginkább Amerika, a Brexit és az Egyesült Királyság helyzete lepi meg.

Magyarország és Lengyelország mozgásaiban azonban semmi meglepőt nem talál.

Fukuyama szerint a populista jobbratolódás veszélyt jelent a liberális demokráciára. De úgy véli, hogy Orbán Viktornak komoly problémái vannak az illiberális demokráciának nevezett rendszerével.

Általában véve mégis optimista, úgy véli, a liberális demokráciáknak nincs globális alternatívája. „Nem hiszem, hogy emberek tömegei akarnak olyan rezsimek alatt élni, mint ami Kínában van.”

A migrációs válság megoldása szerinte az lehet, ha Európának sikerül olyan identitást teremteni, ami nem nézi a rasszokat és a bőrszínt, ráadásul tömegek tudnak vele azonosulni. Az ellenőrzött bevándorlásból előnye származhat az EU-nak, az ellenőrizetlen azonban veszélyes, a kontinensnek meg kell védenie külső határait – mondja az interjúban.

Az amerikai belpolitikával kapcsolatban azt állítja, hogy Trump ellen egy olyan embernek lenne esélye, mint a középen álló Joe Biden, csak ő 76 éves, kellene belőle egy 20 évvel fiatalabb kiadás. Alexandria Ocasio-Cortez  szerinte azért lehet sikeres, mert a választók megpróbálnak a lehető legtávolabb kerülni Trumptól, ezért nála keresnek politikai menedéket.

Figyelmébe ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.