Fukuyama: Orbánnak komoly problémái vannak

  • narancs.hu
  • 2019. április 15.

Külpol

A tömegek többet akarnak.

„Bárcsak tudnám, mit hoznak a következő évek.” – tanácstalankodik  Francis Fukuyama az El Paísnak adott interjúban. Az egyik leghíresebb filozófus és politikai gondolkodó az interjúban beszélt populizmusról, Amerikáról, Brexitről és Európáról, sőt kitért Orbán Viktorra és Magyarországra is – írja a HVG.

Fukuyama máig leghíresebb műve az 1992-ben megjelent A történelem vége és az utolsó ember, amiben a kommunista rezsimek összeomlását követően azt állította, hogy a történelmi haladás, mint ideológiák közti harc tulajdonképpen véget ért. A hidegháború időszaka, a berlini fal lebontása után a világban a liberális demokrácia uralmának kora következik, a politika és gazdasági liberalizmus elkerülhetetlen győzelmével. Ehhez képest az illiberalizmus az Egyesült Államoktól Oroszországig, Törökországtól Lengyelországig és Magyarországtól Olaszországig töretlenül halad előre. Fukuyama azonban továbbra is állítja, hogy amit 1992-ben írt, miszerint az emberek békét és jólétet akarnak, ma is igaz, de közben kiderült, hogy a tömegek többre vágynak.

Fukuyama szerint A történelem végében éppen olyasmit írt le, mint Donald Trump megválasztása és elnöklése. Harminc évvel ezelőtt két kockázatot említett, a nacionalizmust és a vallási szembenállásokat, most – akkori óva intéseire visszaemlékezve – leginkább Amerika, a Brexit és az Egyesült Királyság helyzete lepi meg.

Magyarország és Lengyelország mozgásaiban azonban semmi meglepőt nem talál.

Fukuyama szerint a populista jobbratolódás veszélyt jelent a liberális demokráciára. De úgy véli, hogy Orbán Viktornak komoly problémái vannak az illiberális demokráciának nevezett rendszerével.

Általában véve mégis optimista, úgy véli, a liberális demokráciáknak nincs globális alternatívája. „Nem hiszem, hogy emberek tömegei akarnak olyan rezsimek alatt élni, mint ami Kínában van.”

A migrációs válság megoldása szerinte az lehet, ha Európának sikerül olyan identitást teremteni, ami nem nézi a rasszokat és a bőrszínt, ráadásul tömegek tudnak vele azonosulni. Az ellenőrzött bevándorlásból előnye származhat az EU-nak, az ellenőrizetlen azonban veszélyes, a kontinensnek meg kell védenie külső határait – mondja az interjúban.

Az amerikai belpolitikával kapcsolatban azt állítja, hogy Trump ellen egy olyan embernek lenne esélye, mint a középen álló Joe Biden, csak ő 76 éves, kellene belőle egy 20 évvel fiatalabb kiadás. Alexandria Ocasio-Cortez  szerinte azért lehet sikeres, mert a választók megpróbálnak a lehető legtávolabb kerülni Trumptól, ezért nála keresnek politikai menedéket.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.