Gomulka lenyomta Kennedyt – A magyar sajtó és a dallasi merénylet

  • L.T.
  • 2013. november 22.

Külpol

A Kennedy elleni merénylet tragikus, sorsfordító pillanata volt a 20. század történelmének. A magyar lapszerkesztők eleinte nem így gondolták.

„Közvéleményünk mélyen elítéli az Amerikai Egyesült Államok imperialista köreit, mert a népek kifejezett békeakarata ellenére szembeszegülnek a vitás kérdések békés megoldását szolgáló, ésszerű javaslatokkal, támogatják a népelnyomó, legreakciósabb rendszereket, köztük a nyugatnémet militarizmust, és fokozzák a fegyverkezési hajszát (…) Egyek vagyunk a lengyel elvtársakkal a bennünket a legközvetlenebbül érintő európai béke és biztonság megszilárdításáért folyó küzdelemben is” – 1963. november 22-én Kádár János e szavakkal biztosította barátságáról az akkor már napok óta hazánkban tartózkodó lengyel párt- és kormánydelegációt a Sportcsarnokban rendezett nagygyűlésen. Másnap ez a rendezvény volt a hazai napilapok címlapsztorija, a Népszabadság, a Magyar Nemzet és a Népszava is bőséggel számolt be az eseményről, ahol nem csak Kádár és Wladyslaw Gomulka lengyel pártfőtitkár, de még egy rakás magyar és lengyel elvtárs is felszólalt. (Az igazsághoz tartozik, hogy a Kádár–Gomulka-találkozó nemcsak afféle elvtársi seggrepacsi volt: a lengyel pártvezető 1956-ban, de még utána is Nagy Imrével volt szolidáris, kivégzését pedig elítélte.)

false

 

A Sportcsarnokban elhangzott beszédeket öt oldalon keresztül közölte a Népszabadság, így a Kennedy-gyilkosságról (ami a címlapon csupán keretben szerepel két másik címmel együtt) csak a 6. oldalon lehetett szűkszavú tudósítást olvasni. (A Magyar Nemzet a 3., a Népszava az 5. oldalon számolt be a merényletről.)

Mindez még magyarázható információhiánnyal – magyar idő szerint november 22-én, este fél nyolckor történt a merénylet –, illetve azzal, hogy a magyar–lengyel anyag már be volt tördelve, de a gyilkosság másnap sem került címlapokra. A Népszabadság a 3–4. oldalon közölt összeállítást „Megdöbbenést és mély részvétet keltett Kennedy halála” címmel, amely mellett Dobi István Lyndon B. Johnsonnak küldött részvéttáviratát, az Egyesült Államok kommunista pártjának (!) nyilatkozatát, illetve a lap külföldi tudósítóinak anyagait közölték – a moszkvai tudósító megjegyzi, hogy előző nap a Pravda az első oldalon hozta Kennedy halálhírét. Az összeállítás egy aláírás nélküli cikkel válik teljessé, amiben megírják, ki mindenki küldött részvéttáviratot Washingtonba, illetve a merénylettel kapcsolatos, semmitmondó politikai reakciókat teszik közzé. Ennek ellenére a cikk címe: „Az amerikai elnök gyilkosait a szélsőjobboldali körökben kell keresni”, mivel az írás utolsó bekezdésében ez olvasható: „A politikusok és a világsajtó nagy része annak a véleményének ad hangot, hogy a tetteseket a fajüldöző, szélsőjobboldali körökben kell keresni.” És mire alapozta mindezt a névtelen szerző? Hát erre: „Pietro Nenni, az olasz szocialisták vezetője megállapította, a gyilkosság is azt bizonyítja, hogy milyen nagyok még az Egyesült Államokban a faji előítéletek.”

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.