António Guterres ENSZ-főtitkár a szóvivője útján tudatta: „rendkívül aggódik” a kialakult helyzet miatt, és zavarba ejtőnek tartja az észak-koreai fejlemények miatt erősödő „konfrontációs retorikát”. Stéphane Dujarric szóvivő azonban nem jelezte, hogy a világszervezet vezetője cselekvésre vagy akár nyilatkozatra készülne az Észak-Korea körül növekvő feszültség ügyében – adta hírül az MTI.
Oroszország ENSZ-nagykövete pedig leszögezte, hogy Moszkva végrehajtja az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) által szombaton elfogadott új szankciókat Észak-Korea ellen, és felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszer dél-koreai telepítése nem oldja meg a ballisztikus rakéták elleni védelem problémáját. A nagykövet egyúttal reményét fejezte ki, hogy
az Egyesült Államok „megőrzi nyugalmát a válság idején”,
s tartózkodik minden olyan lépéstől, amely „veszélyes reakciókat provokálhat” Észak-Korea részéről. Továbbá párbeszédet sürget a feszültség enyhítésére. „A katonai megoldás egyáltalán nem lehet opció” – fogalmazott a diplomata.
James Mattis amerikai védelmi miniszter
nyilatkozatban hívta fel Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor figyelmét arra, hogy „oda kell figyelnie”
az ENSZ BT szombati szankciós határozatára, különösen azért, mert azt egyhangúlag hozták meg. A Pentagon irányítója szerint Phenjannak választania kell: vagy teljesen elszigeteli magát, vagy visszalép atomfegyverprogramjától. A tárcavezető egyúttal hangsúlyozta: az észak-koreai vezetésnek nem szabad fontolóra vennie egyetlen olyan lépést sem, amely „rezsimje megszűnéséhez és népe pusztulásához vezethet”.
A miniszter fontosnak tartotta leszögezni azt is, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei kiváló védelmi rendszerrel és támadóképességgel rendelkeznek.
Mindezt azok után, hogy kedden Donald Trump azt mondta: „A legjobb, ha Észak-Korea többé egyetlen fenyegetést sem tesz az Egyesült Államok felé. Tűzzel-vassal fogunk válaszolni nekik, amilyet még nem látott a világ.” Ezt persze Észak-Koreában nem vették túl jó néven.
