Gyors, váratlan összeomlást jósol a Putyin-rendszernek az orosz ellenzéki politikus

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 22.

Külpol

Az augusztusban fogolycserével szabadult Kara-Murza szerint Szolzsenyicin óta semmit sem változtak a szibériai börtönkörülmények.

Hosszú cikkben számol be Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikus és felesége, Jevgenyija Kara-Murza történetéről, a férj elítéléséről és a szibériai börtönviszonyokról a Guardian. A politikus augusztus elején fogolycserével szabadult.

A cikk, amelyet a 444 idéz, egyik visszatérő eleme az volt, hogy a szibériai körülmények lényegében semmit nem változtak Szolzsenyicin és más, a sztálini börtönöket megjárt írók gulág-könyvei óta. „Úgy éreztem, mintha ezekben a könyvekben élnék, megdöbbentő, megrázó, és őszintén szólva nagyon szomorú, hogy ennyi évtizeddel később semmi sem változott. Még a legapróbb részletek is, hogy milyen egy börtöncella, hogyan van megszervezve a járás, hogyan beszélnek hozzád a börtönőrök, hogyan működik a börtönszállítás, minden pontosan ugyanaz” – mondta.

A történészként végzett ellenzéki politikus legfőbb állítása, hogy biztos abban: Putyin rendszere össze fog omlani, méghozzá gyorsan és figyelmeztetés nélkül.

Oroszországban így történnek a dolgok. Mind a Romanov-birodalom a 20. század elején, mind a szovjet rendszer a 20. század végén három nap alatt összeomlott. Ez nem metafora, szó szerint három nap volt mindkét esetben”.

Szenvedélyesen hisz abban, hogy a szabad és demokratikus Oroszország és az európai béke legnagyobb esélye Oroszország ukrajnai vereségén múlik, írja a Guardian. „Az elveszített agressziós háború” lehet az ország politikai változásának legnagyobb hajtóereje.

Ugyanakkor szerinte nemcsak az orosz vezetésnek és az orosz népnek kell kollektív felelősséget vállalnia, hanem a nyugati vezetőknek is. Azoknak, akik „évekig gázt vásároltak Putyintól, meghívták őt nemzetközi csúcstalálkozókra, vörös szőnyeget terítettek ki”. Szerinte az igazság róluk is ki fog derülni. „Ezek aprólékos nyilvántartást vezetnek. Amikor eljön a vég – és el fog jönni –, akkor megnyílnak az archívumok, és kiderül, mi van Trumppal, Marine Le Pennel és a brit fickókkal” – fogalmazott az orosz ellenzéki politikus.

Szeptember elején Kara-Murza a prágai GLOBSEC biztonságpolitikai konferencia vendége volt, itt beszélt arról, hogyan került börtönbe, és hogy mennyire szürreálisnak élte meg az elmúlt hetek történéseit.

Mint arról a 444 beszámolt, a politikus azt mondta, még pár héttel a konferencia előtt is azt gondolta, egy szibériai börtönben fog meghalni, de ahogy történelem során már többször kiderült, jó emberek összefogva erősebbek tudnak lenni, mint egy diktatúra.

Kara-Murzát a kétezertízes évek közepén kétszer is megmérgezték, minden gyanú szerint az orosz kormány állt a támadások mögött, melyek maradandó idegrendszeri károsodást is okoztak a politikusnál. Az Ukrajna elleni totális háború kezdetekor lett volna lehetősége elmenni az országból, de mint fogalmazott, mindig azt gondolta, egy orosz politikusnak Oroszországban a helye. Hozzátette, hisz abban, amit képvisel, és hogy hazája jobb jövőt érdemel, minthogy egy agresszív, gyilkos KGB-s vezette diktatúra alatt éljen. Ezért otthon maradt, és a háború első napjaiban többször is felszólalt a háború ellen, többek között a CNN-re is bejelentkezve.

Mint elmondta, a háború legelső időszakában még létezett nyomokban a független orosz sajtó: Putyin 25 év alatt az összes nagyobb újságot bedarálta, de kisebb rádiók, honlapok még működhettek akkor, ezeken érvelt a háború ellen Kara-Murza. A februári invázió után viszont az orosz cenzúra hamar sebességet váltott, és azóta semmiféle független sajtó nem maradt az országban. Kara-Murza szerint ezért is van az, hogy sok orosz tényleg nem tudja ma, mi történik Ukrajnában, mert csak és kizárólag a propaganda ér el hozzájuk.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.