Hadgyakorlat Székelyföldön: Reszkessetek, betörök!

szerző
Kovács Róbert
publikálva
1998/27. (07. 02.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A román hadsereg egyik különleges alakulatának a Székelyföldön megrendezett és a tervek szerint július 2-ig (lapunk megjelenésének napjáig) tartó pszichológiai hadgyakorlatának célja - román illetékesek szerint - a rádiótechnikai felszerelések kipróbálása hegyi terepen. A helyszínen ez inkább pszichológiai kísérletnek tűnt: azt volt hivatott tesztelni, miként reagálnak a magyarok a román média megnyilvánulásaira.

A román hadsereg egyik különleges alakulatának a Székelyföldön megrendezett és a tervek szerint július 2-ig (lapunk megjelenésének napjáig) tartó pszichológiai hadgyakorlatának célja - román illetékesek szerint - a rádiótechnikai felszerelések kipróbálása hegyi terepen. A helyszínen ez inkább pszichológiai kísérletnek tűnt: azt volt hivatott tesztelni, miként reagálnak a magyarok a román média megnyilvánulásaira.

A Cotidianul című bukaresti napilap június 19-én vezető helyen adta hírül, hogy - Havasi Gyopár ´98 néven - az év legfontosabb hadgyakorlata kezdődik Romániában, a nyolcvan százalékban magyarok lakta Hargita és Kovászna megyékben. A tíznapos lélektani hadgyakorlat keretében a román honvédelmi minisztérium, a belügyminisztériumhoz tartozó csendőrség és a román hírszerző szolgálat együttesen vizsgálja meg "a helybeli lakosság reagálását a korszerű háború legfontosabb fegyvernemére". Az akciót a Pszichológiai Hadműveletek Részlege és a katonai vezérkar Pszichológiai Hadműveleti Technikai Központja szervezte a szárazföldi alakulatok vezérkarával közösen. A helyi prefektúra, a tanács és a polgármesteri hivatalok a gyakorlatról csak 23-án, a sajtóból értesültek. Verestóy Attila, Hargita megyei szenátor, a hírszerző szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság tagja sem tudott az egészről.

Parasztlázadás

A hargitai hadgyakorlat első feladata: a megye C. helységének lakossága eltorlaszolja az utat. Félnek, hogy az átvonuló katonai menetoszlop tönkreteszi a termést. A parancsnok hiába győzködi őket, azok megmakacsolják magukat. Erre a parancsnok hirtelen elhatározással másik útvonalat jelöl ki, míg a pszichológiai egység néhány szakembere a helyszínen marad, és tovább nyugtatja a lakosságot. A Bukarestből érkező katonai egység kikerüli a keményfejű székelyeket, eljut a célállomásra (a Hargita-fennsíkra), és megkezdi a technikai eszközök telepítését.

Az első feladatot a pszichológiai egység kitűnően megoldotta, hiszen rájött, hogy másik útvonalra kell terelni a konvojt.

A lázadó földművesek sorsáról nem szól a szinopszis.

Ezt Pribék Mircea százados, korábbi nevén Pribék János mesélte el tört magyarsággal a Hargita Népe szerkesztőségében. A fiatal tiszt egész nap Csíkszeredát járta, és a pszichológiai alakulat újságját terjesztette városszerte. Állítja, hogy pszichológusi diplomája van, és ő a speciális alakulat egyik szakmai vezetője. Hiszünk neki, pedig egyszer sem néz a szemünkbe. Zavartan magyarázza, hogy a magyar reagálások erősen eltúlozzák a valóságot, ők csak negyvenketten vannak, ennyien gyakorlatoznak, méghozzá nyilvánosan.

Igazából nem is nyilatkozhat, mondja, csak az elöljárói, akik viszont zászlót szentelnek Gyimesben, így meg kell várni őket. Annyit elmondhat, hogy nagyon fontos a pszichológiai készültség, hiszen bármilyen rendkívüli jelenségnél előfordulhat, hogy kezelni kell a közhangulatot.

Operacionális Glória

"A tömegpszichológia, az egy csodálatos dolog", mondja ellágyulva Pribék százados. Büszkén mutatja az erre az alkalomra kiadott Õrszemek a hegycsúcsokon című újságjuk első példányát. A 12 oldalas, színes kiadvány vezércikke románul és magyarul is olvasható, a magyar változatot Pribék százados fordította. Szüret extra: "Havasi Gyopár ´98. E konvencionális elnevezés alatt a Román Hadsereg Vezérkari szerkezetébe tartozó Pszichológiai Akciók Osztaga és a Pszichológiai Akciók Technikai Központja irányításában lezajlik egy komplex gyakorlat, amelynek az a célja, hogy ellenőrizze az operacionális képességüket ami a pszichológiai akciókat illeti mint információs források... A gyakorlat hagyomány bontó mind ami célkitűzéseit illeti (amelyek között a legfontosabb a hihetőség megszerzése mint információs forrás)... ez a gyakorlat egy kivétel, abból a szempontból hogy mass-médiumot javasolja mint kibontakozási területet és a szavakat mint >>lövedéket<<."

A gyakorlat alatt napi két órát sugároz a Glória katonai rádióadó, a helyi tévék pedig egy-egy rövid blokkban a katonák mindennapjairól készült kis színes anyagokat vetítik. A műsorokat - akárcsak az újságot - a gyakorlatozó különítmény tagjai készítik: a különleges egység főleg pszichológusokból és szociológusokból áll, de a csapat tagjai között az Erdélyben kiadott román nyelvű lapok munkatársai, valamint az Adevarul, a Romania Libera és a Cotidianul bukaresti lapok újságírói is megtalálhatók.

A román hadsereg "speciális propaganda"-részlegét 1968-ban, a csehszlovákiai események után hozták létre, hogy az esetlegesen Romániában is bekövetkező, hasonló zavaros helyzeteket megoldják. Az 1989-es események tanulságai után (dezinformálás, manipuláció) a román katonai vezetés úgy döntött, hogy - a pszichológiai egységre átkeresztelt - alakulatát továbbfejleszti. Tagjai ott voltak és vannak Angolában, Albániában, Boszniában. Feladatuk a külhonban állomásozó román katonák ellátása friss hírekkel.

A gyakorlatról szóló sajtótájékoztatón kitartóan ismételgették: a hadgyakorlat nem számít a legjelentősebbnek ebben az évben. Célja a felszerelés kipróbálása és bizonyos taktikai feladatok megoldása, aggodalomra semmi ok. Megismételjük, aggodalomra semmi ok.

Jobban reagálni

Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnöke nem is aggódik. A székelyudvarhelyi Ugron sörházban egy korsó sör mellett meséli, mit hallott az illetékesektől. Például: ez egy ártalmatlan akció, kipróbálják, tudnak-e rádiózni hegyes területeken. "A környék domborzata hasonló, mint Boszniában, ezért jöttek ide." Arról nem szól a fáma, hogy Boszniában próbáltak-e rádiózni, hisz´ az SFOR kötelékében van román egység. Eddig mivel üzentek egymásnak vagy haza? Postagalambbal?

Kolumbán csak a sajtóból értesült a gyakorlatról, ezért felhívta a helyi katonai parancsnokot, aki szintén nem tudott semmit. A pszichológiai egység parancsnokai nyugtatták meg, a lakosságot csak annyiban érinti az egész, hogy olvashatják a négyezer példányban kiadott alkalmi újságot, nézhetik a tévéműsort, és hallgathatják a Glória rádiót. Kolumbán szerint ilyenre nem sokan vetemednek Székelyföldön. Az állandó román sajtót is kevesen olvassák, nemhogy a katonait.

"Valóban folyik egy pszichológiai háború Romániában, csak nem a román hadsereg részéről, hanem néhány bukaresti napilapban. Az Adevarulban például azóta pereg a sortűz a Fideszre, amióta megnyerte a választást."

Olyan események, mint amikor pár éve fekete ruhás kommandósok szállták meg néhány órára Székelyudvarhelyt, vagy amikor ´90-ben és ´91-ben rendszeresen katonai helikopterek köröztek Csíkszereda felett, és vadászgépek a város felett gyakorolták a mélyrepülést, ma már nincsenek. Röviden összefoglalja a helyi viszonyokat: "Itt semmi sem normális. Errefelé egyáltalán nem szokatlan, hogy szinte semmiről sem tájékoztatják az önkormányzatokat. Csakhogy Székelyföld egy politikai és kulturális sziget az országban: egy be nem jelentett hadgyakorlatot jobban lereagálunk."

Meccs előtt

Csíkszereda környékén nem sok jelét látni a pszichológiai hadgyakorlatnak. Hipnotikusan legelő teheneken és apatikusan álldogáló lovakon kívül mindössze egy álcahálóval fedett lokátorállomást fedezünk fel a főút mellett, húsz kilométerre a várostól. A pszichológiai alakulat négy katonája - egy parmalat super, egy adonis, valamint két, kivehetetlen típusú melegítő-szettbe bújva - kártyázik egy kempingasztalon, és nem engedik a hadgyakorlat legmonumentálisabb objektumának, a húsz méter magas, tetején román trikolórral díszített antennának a fotózását. Ehhez Mihail Dumitrescu alezredesnek, a pszichológiai egység parancsnokának az engedélye kell.

A közeli hegyivadász-laktanyában Pribék százados helyett egy kefebajszú tiszt dülöngél a bejárathoz, és közli, hogy Pribék százados éppen fürdik. Kisvártatva jő Pribék százados, divatos melegítőbe bújva, már messziről integet, kisugárzása pozitív. Nyomában három másik tiszt, köztük személyesen Dumitrescu alezredes, a román hadsereg vezérkari tisztje.

Pribék tolmácsol. Sajnálkozva közli, hogy az antennát csak akkor fotózhatjuk le, ha hivatalos akkreditációt kérünk Bukarestből, a faxszámot készséggel megadja.

Megérkezik a Cotidianul újságírója, aki a Havasi Gyopár ´98-ról írt cikket. Kiderül, hogy a bőrdzsekis Bár Doru Dragomir is az egység tagja. Azt mondja, a cikk címét a szerkesztője adta, nem tehet arról, hogy az írást félreértették Magyarországon. A kérdésre, hogy a cikk része-e a pszichológiai hadgyakorlatnak, Dumitrescu alezredes mosolyogva válaszol: a román sajtó független, azt ír, amit akar, nekik nincs arra befolyásuk, hogy mi jelenjen meg. A szemünkbe néz, megismétli: azt írnak, amit akarnak.

A rögtönzött tájékoztató után a vezérkar zárt alakzatban a barakkok felé veszi az irányt. Nemsokára tíz óra, kezdődik a Románia-Tunézia-meccs, magyarázza Pribék százados.

*

Reszket a román sereg, hogy betör a magyar horda?: egy nemrégiben lezajlott erdélyi hadgyakorlaton a román katonaság Magyarországot - és általában a magyarságot - nevezte meg feltételezett ellenségnek. Ezért is furcsállották a magyarországi politikusok a mostani akciót: Póda Jenő, a Fidesz katonapolitikai szakértője a Magyar Hírlapnak nyilatkozott: "Ez nem a legszerencsésebb módja a román-magyar bizalomerősítésnek."

A magyar honvédelmi tárcánál egyelőre nem kívánták kommentálni a székelyföldi eseményeket, mondván: összetett kérdésről van szó, amelyről csak a kormány foglalhat állást.

Kovács Róbert

(Csíkszereda)

Veszélyes kísérlet

Hadtudományi szakkönyvek szerint a lélektani hadviselés veszélyes játék; célja a tömegek manipulációja, valamilyen látszat keltése és a valós cél elfedése.

Martinkó József, a Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetem Pedagógiai és Pszichológiai Tanszékének tanára a Magyar Hírlapnak adott interjúban elmondta, hogy a pszicho-háború célja az erődemonstráció, az emberek erkölcsi tartásának megtörése és a pánikkeltés. A kívánt hatást az információk visszatartásával, hamis információk nyilvánosságra hozatalával, bűnbakkereséssel, fenyegetettség érzésének felkeltésével, gyűlöletkeltéssel, vallás-, illetve nemzeti érzés elleni hangulatkeltéssel érik el. Jól bevált háborús eszköz, de békeidőben nemigen használják, és kísérletezni sem ajánlatos vele, mert könnyen előfordulhat, hogy nem lehet a pánikot kordában tartani.

Martinkó szerint Magyarországon ilyen gyakorlatot tömegeken még nem végeztek.

"Beleborzongunk a félelembe"

A legnagyobb példányszámú erdélyi napilap, a Hargita Népe kétrészes cikkben szemelvényeket közöl az elmúlt hetek román sajtóterméséből.

A Cotidianul napilap június 10-i számában bizonyos Gheorghe Vaduva dandártábornok például arról értekezik, hogy Kovászna és Hargita megyékben románellenes agresszió folyik azáltal, hogy önálló magyar oktatási hálózattal hídfőt akarnak kiépíteni, ami veszélyezteti Románia területi épségét. A román politikusok nem akarják megérteni, hogy ennek a veszélynek katonai vonatkozásai is vannak, véli. Meggyőződése, hogy székely fiatalokat - titkos katonai táborokban - fegyveres harcra képeznek ki.

A Cotidianul két nap múlva öthasábos címben közölte: "A kosovói albánok követelései hasonlítanak a hargitai és kovásznai magyarokéhoz."

"Beleborzongunk a félelembe, hogy Bosznia-Hercegovina vagy Kosovo forgatókönyvét Romániában is átveszik, jelesül Hargita és Kovászna megyében, ahol a magyar származású lakosság meghaladja a 70-80 százalékot", írja Vaduva tábornok, aki a június 15-i szám tanúsága szerint már világosan látja a politikai játszma kimenetelét, és címlapról induló cikkében közli, hogy "Románia számára is létezhet egy Kosovo-terv: a székelyudvarhelyi incidensek után Budapest kérni fogja a Nyugat beavatkozását". Adalékok a leleplezéshez: Hargita megyében magyar újságok jelennek meg, az iskolában magyar történelmet is tanítanak.

szerző
Kovács Róbert
publikálva
1998/27. (07. 02.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-Magyarország

még több Kis-Magyarország...

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...