Halálraítéltek perelték be a japán államot

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. november 5.

Külpol

Mert az, hogy a felakasztásuk előtt pár órával közlik velük, mikor kell meghalniuk, szerintük – és jogvédők szerint is – embertelen.

Pert indított két halálraítélt a japán állam ellen, mert embertelen bánásmódnak tartják, hogy pusztán pár órával a kivégzés előtt közlik velük, mikor kell meghalniuk – közölték ügyvédeik pénteken.

A pert az oszakai bíróságon indították. A felperesek arra hivatkoznak, hogy a néhány órás határidő arra sem ad nekik lehetőséget, hogy kifogást emeljenek a kivégzés végrehajtása ellen, ezért a módszer megváltoztatását és 22 millió jen (mintegy 60 millió forint) kártérítést követelnek.

„A halálraítéltek mindennap úgy kelnek fel, hogy lehet, az lesz az utolsó napjuk. Ez rendkívül embertelen” – mondta Ueda Jutaka, az egyik felperes jogi képviselője. Ueda szerint semmilyen törvény nem írja elő, hogy az elítéltek csak pár órával a kivégzés előtt tudhassák meg az ítéletvégrehajtás időpontját, és szerinte ez a gyakorlat a japán büntető törvénykönyvet is sérti.

A fejlett, iparosodott demokráciák közül Japánban és az Egyesült Államokban létezik halálbüntetés. A szigetországban jelenleg 112 halálraítélt ül siralomházban, de két éve egyetlen embert sem végeztek ki. A japán közvélemény döntő többsége támogatja a halálbüntetést, amelyet a legtöbb esetben gyilkosokra szabnak ki.

Japánban a halálos ítéleteket akasztással hajtják végre.

Emberi jogi szervezetek hosszú ideje bírálják a szigetország gyakorlatát, hogy az elítéltek csak az utolsó órákban tudhatják meg, mikor végzik ki őket.

A halálbüntetés magyarországi történetéről ez a cikkünk szól:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.