A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban a pollofpolls.eu adatai alapján próbáltuk feltérképezni a májusi választások után felálló új Európai Parlament erőviszonyait.
A cikkben szóba kerül, hogy a két nagy európai pártcsalád, az Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták várhatóan együtt sem szerzik meg a mandátumok többségét.
Azonban jóval valószínűbb egy a liberálisokat is magában foglaló centrista koalíció létrejötte, mint az a forgatókönyv, hogy az EPP az Orbán Viktor által javasolt utat követve az euroszkeptikus, populista, szélsőjobboldali táborral próbáljon szövetséget kötni. Több szakértő arról is beszélt a Narancsnak, mekkora rá az esély, hogy a Fidesz május után is a Néppártban marad.
Néhány részlet a cikkből:
Matteo Salvini Ligájának folyamatos erősödése a tavalyi olasz választás óta, Thierry Baudet bevándorlásellenes pártjának győzelme a márciusi holland önkormányzati választáson, a szélsőjobboldali Vox gyors előretörése Spanyolországban – ezek alapján azt is gondolhatnánk, hogy a szélsőjobboldali, populista, euroszkeptikus erők nagy reményekkel néznek az európai parlamenti választások elé.
A ma ismert előrejelzések azonban a status quo fennmaradását valószínűsítik, igaz, némileg nehezített körülmények között. Kevesebb mint két hónappal a voksolás előtt a nemzeti közvélemény-kutatások összesített adatai alapján az Európai Néppárttól jobbra álló pártcsaládok a mandátumok 22 százalékára számíthatnak, az egyharmados arányt is legfeljebb új belépőkkel és a baloldali euroszkeptikusokkal együtt érhetik el a következő Európai Parlamentben (EP).
(...)
Persze, ha a centrum összezár, a populisták az egyharmaddal sem mennek sokra. A rendes jogalkotási eljárásban az EP sima többséggel dönt, összesen két eset van, amikor egyharmadnyi képviselő tényleges blokkoló kisebbséget tud alkotni: az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítványnál és a 7-es cikk szerinti eljárásnál.
A kettő közül a második a fontosabb: mivel a mainstream képviselői között is akadhatnak, akik ellenzik a jogállamiság megsértése miatti szankciókat, reális veszély, hogy a következő EP-ben nehezebb lesz olyan eljárást kezdeményezni, amilyen Magyarország ellen a Sargentini-jelentés elfogadása után indult; és a már folyamatban lévő lengyel és magyar eljárások is megakadhatnak a parlamentben. Igaz, amíg Orbán és Kaczyński kormányon van, és megvédik egymást a szankciókról végső soron döntő Tanácsban, az EP szerepe inkább csak teoretikusan vetődik fel.
A teljes cikket a Magyar Narancs 2019. április 3-i lapszámában olvashatják. Az újságra itt lehet előfizetni.
Magyar Narancs - Archívum részletes
A legfrissebb Magyar Narancs tartalmából.
