India is a Holdra száll

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 20.

Külpol

A Csandraján-2 legénység nélküli indiai űrszonda megkezdte Hold körüli keringését, ezzel India a negyedik ország lesz az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után, amely megveti a lábát a Holdon.

Megkezdte Hold körüli keringését a Csandraján-2 indiai űrszonda kedden – közölte az az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO).

A Csandraján-2 július 22-én indult a dél-indiai Madrásztól 80 kilométerre északra fekvő Szriharikóta űrközpontból, egy héttel a tervezett fellövés után, amely technikai probléma miatt meghiúsult.
A modult Hold körüli pályára helyező manővert közép-európai idő szerint hajnali 5.32 órakor fejezték be – írta a BBC hírportálja az ISRO Twitter-üzenete alapján.

A legénység nélküli űrszonda missziója mintegy 10 milliárd rúpiába (41 milliárd forint) kerül. Ha a Csandraján-2 sikeresen végrehajtja küldetését, India a negyedik ország lesz az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után, amely megveti a lábát a Holdon.

A GSLV-Mk-III rakéta vitte a világűrbe a Csandraján-2-t, amely majd a Hold körül kering, és a Vikram holdraszálló egységet, valamint a Pradzsán holdjárót. A mintegy ötven napig tartó út után a leszállóegység "puha", irányított landolást hajt végre szeptember elején a Hold felszínén. A landolás időpontját nem tolják későbbre a misszió indításának elhalasztása miatt.

"A landolás előtti utolsó 15 perc lesz a legizgalmasabb. Ez az ISRO valaha végrehajtott legkomplexebb missziója" - mondta K. Sivan, az Indiai Űrkutató Szervezet vezetője" - tette hozzá.
Az indiai holdraszálló egység és a holdjáró az égitest olyan pontjára érkezik, ahol korábban nem szállt le űrjármű.

Az indiai  lesz az idei harmadik landolási kísérlet a Holdon, miután a kínai Csang'o-4 sikeresen teljesítette a tervet, az izraeli Beresit viszont végül a Holdra zuhant áprilisban.
A Csandraján-1, India első Hold-missziója 2008-ban indult útnak. Az indiai űrszonda igazolta, hogy van víz a Holdon.

A Csandraján-2 küldetését eredetileg az orosz Roszkoszmosszal együttműködve tervezték megvalósítani, 2013-ban azonban India a technikai különbségek miatt megszakította az együttműködést.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.