Inkább nemzetközileg terítik az orosz vakcinát, mint hogy otthon oltsanak vele

Külpol

Eddig több mint 50 ország vásárolt Szputnyik-vakcinát, a dél-amerikai államok körében meglehetősen "kedvelt" - mondja Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő.

Magyar Narancs: Hogy áll Oroszország a koronavírus elleni védőoltás beadásával?

Sz. Bíró Zoltán: Március végén maga Putyin nyilatkozott arról, hogy a 144 milliós Oroszországban 6,3 millió ember kapta meg legalább az első oltást. Noha három bejelentett vakcinájuk is van, tömegesen egyelőre csak a Szputnyik V-vel oltanak. A március végi adat szerint a lakosság mindössze 4,4 százalékát sikerült akkorra beoltani. Ugyanez az adat Németországban március végén 9,2 százalék volt. Putyin nyilatkozata óta nyilván nőtt a beoltottak aránya, de a tekintélyes moszkvai üzleti portál, az RBK áprilisi összefoglalója szerint még mindig nem érte el az 5 százalékot.

MN: Mi az oka az alacsony átoltottságnak?

SzBZ: A máig a legfrissebbnek tekinthető, az egyik legtekintélyesebb, a Kremltől független orosz közvéleménykutató-intézet, a Levada Központ március elején közölt felmérése szerint az orosz lakosság 62 százaléka nem akarja semmivel sem beoltatni magát. Mindössze 30 százaléka kész erre. Valószínűleg azóta ebben a tekintetben is történhetett némi változás, de kardinális fordulat aligha következhetett be.

Koronav?rus - Olt?s Sz?kesfeh?rv?ron

  
Oltáshoz készítik elő orosz Szputnyik-V koronavírus elleni vakcinát
Fotó: MTI/Vasvári Tamás

MN: Miért ilyen alacsony az igény a vakcinációra?

SzBZ: Az oltási kedv és az oltáshoz való hozzájutás regionálisan óriási eltéréseket mutat. A fővárosban, Moszkvában nincs különösebb akadálya, hogy valaki beoltassa magát. Ezt könnyen megteheti, a plázákban is vannak oltópontok. Vidéken azonban távolról sem ez a helyzet. Nemrég a Levada Központ orvosokat kérdezett meg arról, hogy minek tulajdonítják az alacsony vakcinációs kedvet. Szerintük e mögött a lakosság oltásokkal szembeni általános bizalmatlansága, az orosz vakcinákkal szembeni fenntartások és számos régióban a vakcinahiány áll.

Vagyis elsősorban ott jelentkezik ez a probléma, ahol az emberek kevésbé tájékozottak, kevésbé felvilágosultak, és erős előítéleteik vannak általában az oltásokkal szemben.

MN: Ezek szerint nincs köze az oltási kedvnek a politikai hovatartozáshoz?

SzBZ: Erre vonatkozóan semmiféle adattal nem találkoztam. Ez valószínűleg azzal függ össze, hogy egészen más a közélet szerkezete Oroszországban, mint Magyarországon. Azok a pártok, amelyek bent vannak a parlamentben és az úgynevezett rendszeren belüli ellenzéket képviselik, ellenzékiségüket csak imitálják, a hatalommal nem ütköznek, arra semmilyen módon nem jelentenek veszélyt. A parlamenten kívüli ellenzék pedig annyira gyenge, és oly mértékben el van zárva a politikailag értékes médiumoktól, hogy üzeneteik alig-alig jutnak el a társadalomhoz. És ahogy látom,

a rendszer tényleges ellenzéke úgy ítéli meg, hogy a járványnál és annak kezelésénél Oroszországnak van számos jóval súlyosabb problémája.

 

Politikai üzeneteikben inkább ezekkel foglalkoznak.

Koronav?rus - Oroszorsz?g

 
Az új koronavírus elleni oltásra várnak az emberek a moszkvai GUM áruházban létesített oltóközpont előtt
Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

MN: Putyin bírálói, például Navalnij köre, az őt támogatók foglalkoznak a járvány kezelésével, a vakcinációval?

SzBZ: Nem, legalábbis nem láttam ennek nyomát. Ezt a szerepet a hatalom által nem kontrollált sajtó tölti be.

MN: Van oltási kampány Oroszországban?

SzBZ: Van kampány, de nem igazán erős, ami a vakcinahiánnyal függ össze. Minek kampányolni, ha aztán nem tudok oltani? A kampány helyett annak folyamatos demonstrálását látjuk, legalábbis a kormányzathoz közelálló platformokon, hogy a Szputnyik volt az első koronavírus elleni vakcina, és nincs annál jobb. És persze minden lehetséges pillanatban bírálják a nyugati vakcinákat. Ez bizonyos fokig még érthető is. Nyilván úgy gondolják, hogy ha annyi bizalmatlanság övezi Nyugaton a vakcinájukat, akkor ők is lehetnek bizalmatlanok a nyugati oltóanyagokkal szemben. Inkább azt látom problémának, hogy mindezt nem kíséri a hazai lakosság hatékony meggyőzése arról, hogy érdekében áll beoltatni magát. A hazai vakcinahiányon túl valószínűleg ezért is tartanak még mindig ott, hogy a lakosság átoltottsága továbbra sem éri el az 5 százalékot, holott van saját vakcinájuk. Úgy tűnik, hogy a Szputnyik hazai egészségpolitikai célokat szolgáló használata mintha kevésbé lenne fontos, mint az, hogy nemzetközileg terítsék a vakcinát, illetve, hogy

ahol csak lehet, az orosz vakcina beszerzése körül politikai konfliktusokat generáljanak.

MN: Milyen most a járványhelyzet Oroszországban, vannak korlátozások?

SzBZ: Lényegében nincsenek korlátozások, nyitva vannak az üzletek, elérhetők a szolgáltatások. Ha az utcaképeket nézzük, inkább az jellemző, hogy maszk nélküli embereket látni, mintsem maszkot viselőket. A második hullám lecsengő szakaszában vannak. Hogy most mi következik, egyelőre nem tudni. A legnagyobb orosz kereskedelmi banknak, a Szberbanknak van egy kutató intézete. Ez hetekkel ezelőtt azt valószínűsítette, hogy

Oroszországot a harmadik hullám április második felében éri majd el. Ennek jelei azonban még nem látszódnak.

Az első hullám csúcsán a napi megbetegedések száma 10 ezer körüli volt, a második hullámban ez csaknem elérte a 30 ezeret. Hogy lesz-e harmadik hullám, és hogy az majd mivel jár, egyelőre nem tudni, de ha lesz, következményei valószínűleg súlyosabbak lesznek az előző kettőnél. Egyébként elég nehéz az orosz járványadatokban kiigazodni. A pandémia ügyében illetékes főhatóság, a Roszpotrebnadzor, az ottani fogyasztóvédelmi felügyelet egészen más halálozási adatokat ad meg, mint az orosz statisztikai hivatal, a Roszsztat. Ha az előbbi adataira hagyatkozunk, akkor kifejezetten sikeres az orosz járványkezelés, ha viszont az utóbbira, akkor lakosságarányosan az amerikainál is sokkal rosszabb a helyzet.

MN: Míg Oroszországban nem mutatkozik különösebb igény a Szputnyik-V alkalmazására, addig világviszonylatban egészen más a helyzet.

SzBZ: Mára az Európai Unióban több ország is felvetette a Szputnyik beszerzésének gondolatát, és néhány esetben már vásárlásokra is sor került. A többség azonban az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyásától tette függővé annak tényleges használatát. Bár a magyar kormány is szeret arra a Merkellel folytatott januári megbeszélésre hivatkozni, amikor a német kancellár megígérte Putyinnak, hogy segít a Szputnyik németországi bevezetésében, sőt akár még a gyártásának elindításában is, de eközben elfelejtik hozzátenni, hogy a német politikusok kivétel nélkül mindig arról beszélnek, hogy a vakcina használatára csak az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyása után kerülhet sor. Ez azért egészen más, mint amilyen a magyarországi eljárás volt.

Pillanatnyilag az EU-n belül Magyarország az egyetlen ország, ahol Szputnyikkal is oltanak. Szlovákiába ugyan leszállítottak már hetekkel ezelőtt 200 ezer dózist, de annak beadása nem indult el, mert, ahogy az a magyar sajtóban is megjelent, az ottani gyógyszerészeti hatóság részben a dokumentáció hiányosságai miatt, részben a leszállított vakcinák az eredetileg megadottól eltérő összetétele miatt, nem adta még meg az engedélyt. A leszállított 200 ezer dózis összetétele ugyanis a helyi gyógyszerészeti hatóság szerint nem egyezik meg sem azzal, amit eredetileg bevizsgálásra kaptak, sem azzal, amit a The Lancetben, a világ egyik legelismertebb orvosi lapjában az orosz kutatók korábban közzétettek. Ez az, amit röviden az orosz ipari kultúra problémájának lehetne nevezni. Az orosz sajtó számos alkalommal számolt be arról, kiváltképp az év elején, hogy gondot okoz a vakcina első és a második dózisának tömegtermelésben történő stabilizásálása,

vagyis nehezen tudják elérni és folyamatosan biztosítani, hogy nagy mennyiségben ugyanazt a minőséget – összetételt – állítsák elő.

A Szputnyik, ugyanúgy, ahogy az AstraZeneca második generációs vakcina. A két oltás működési elve megegyezik, mindkettő ún. vektor alapú vakcina, vagyis a hatás szempontjából semleges hordozó vírus (adenovírus) segítségével juttatják a szervezetbe a kórokozó egy jellegzetes géndarabkáját. A különbség csak az, hogy míg az AstraZeneca első és második oltása azonos, vagyis ugyanazt a vivő vírust használják, addig a Szputnyiké különbözik egymástól. Ez ugyan mellékszálnak tűnik, de elgondolkodtató, hogy míg az AstraZeneca esetében felfigyeltek rendkívül ritkán jelentkező mellékhatásokra, addig az ugyanazon az elven működő Szputnyik-V esetében nem. Nem vagyok semmilyen módon a kérdés szakértője, úgyhogy nem is kommentálnám ezt. Laikusként mégis úgy gondolom, hogy ez a „különbség” magyarázatra vár.

Koronav?rus - Venezuela

  
Az orosz fejlesztésű Szputnyik-V koronavírus elleni oltóanyagot tartalmazó dobozokat rakodnak ki munkások egy Moszkvából érkezett repülőgépből a Simón Bolívar nemzetközi repülőtéren, a Caracas mellett fekvő Maiquetíában
Fotó: MTI/EPA/EFE/Rayner Penar

De térjünk vissza a szlovákiai botrányhoz! Arról persze lehet azt állítani, hogy az orosz vakcina a szlovákiai belpolitikai viták áldozatává vált, de akkor mi a helyzet Brazíliával? Ott ugyanis március végén hasonló dolog történt. Január 15-e után, amikor a brazil gyógyszer-engedélyeztetési hatóság először dobta vissza a Szputnyik dokumentációját, március végén immár másodszor is hiányosnak találták a benyújtott papírokat.

Valami probléma mégiscsak lehet ezekkel a dokumentumokkal.

Lehet, hogy abból adódnak ezek a gondok, hogy nem sikerült az eredeti terveknek megfelelően befejezni a harmadik klinikai vizsgálati kört? Erről maga a Szuptnyikot kifejlesztő intézet igazgatója, Alekszandr Gincburg akadémikus még tavaly december végén azt nyilatkozta az orosz állami hírügynökségnek, a RIA Novosztyinak, hogy az intézet kénytelen felfüggeszteni a harmadik klinikai vizsgálati kört, és befejezi – az Egészségügyi Minisztérium engedélyével – a placebóval való oltást, mert „nem jó dolog a placebóval való oltás”, már úgy is minden világos és bizonyítást nyert. Vagyis még azelőtt zárták le a harmadik klinikai vizsgálati kört, hogy annak részeként az eredeti terveknek megfelelően beoltottak volna 30 ezer kísérleti alanyt vakcinával, 10 ezret pedig placebóval.

A problémát az okozta, és erről Gincburg nyíltan beszélt, hogy a széleskörű, majd tömeges oltás Oroszországban már december végén elkezdődött, és azok közül, akik a kísérletben részt vettek, és azt gyanították, vagy egyenesen megtudták, hogy nem vakcinát kaptak, hanem placebót, sokan kiléptek a kísérletből, dezertáltak és beoltatták magukat vakcinával.  Ezért aztán egyáltalán nem tartom meglepőnek, hogy az Európai Gyógyszerügynökség vizsgálatai miért haladnak lassan, és hivatkoznak folyamatosan a dokumentáció hiányosságaira. Ezzel összefüggésben finoman szólva is nagyon érdekes a magyar gyógyszerhatóság viselkedése. Ha dokumentáció hiányosságai problémát jelentettek a braziloknál és a szlovákoknál is, akkor nálunk vajon miért nem?

MN: Mely országok terveznek vagy oltanak már Szputnyikkal?

SzBZ: Már több, mint 50 ország vásárolt Szputnyik-vakcinát. Viszonylag gyorsan megtette Magyarország mellett Európában Szerbia. Rajtunk kívül az Európai Unióból eddig egyedül Szlovákia vett orosz oltóanyagot, de mint említettem, egyelőre nem oltanak vele. Tervbe vette a vásárlást Németország és Ausztria is, de a használattal megvárják az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét. A FÁK térségben az országok többsége nagy valószínűséggel Szputnyikot fog használni. Elsők között vett orosz vakcinát Fehéroroszország. Olyan helyeken viszont biztos nem fogják alkalmazni, ahol komoly konfliktusban állnak Oroszországgal, így például Ukrajna nem hajlandó Szputnyikot venni. De a szegényebb egykori szovjet közép-ázsiai köztársaságok biztosan orosz oltóanyagot szereznek majd be. Dél-Amerikában valósággal „hasít” a Szputnyik, a térség számos állama vásárolt belőle. Argentínától a kisebb országokig már használják is. Brazília is már lekötött egy nagyobb mennyiséget, de a vakcina engedélyezése egyelőre megakadt.

Figyelmébe ajánljuk