Irak: ötmillió fával védekeznének a homokviharok ellen

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. március 12.

Külpol

Az emelkedő hőmérséklet és a csökkenő csapadék egyre nagyobb veszélyt jelent az egykor a „harmincmillió pálmafa országának” nevezett Irakban.

Ötmillió fát ültetnének Irakban az elsivatagosodás és a homokviharok ellen, a tervet vasárnap jelentette be az arab ország miniszterelnöke – írja az MTI.

„Az emelkedő hőmérséklettel, csökkenő csapadékmennyiséggel, egyre több homok- és porviharral járó éghajlatváltozás veszélybe sodorja az élelmiszer-ellátást, az egészséget és a környezetet” – mondta Mohammed asz-Szudáni a dél-iraki Baszrában egy klímakonferencián, amin nagykövetek és ENSZ-tisztségviselők vettek részt. Hozzátette, hogy a tervek szerint minden kormányzóságba jutna a fákból.

Irakban több mint hétmillióan a saját bőrükön érzik az éghajlatváltozást, ezen belül a szárazság miatt több százezren kényszerültek otthonuk elhagyására.

A kormányfő emiatt megígérte, hogy Bagdadban nemsokára a klímaváltozással kapcsolatos régiós konferenciát szerveznek.

Irakban 2022-ben tucatnyi homok- és porvihar pusztított, amelyek hatására számosan légzési nehézségekre panaszkodtak. A hatóságok elrendelték több iskola bezárását akkor, és egy időre leállították a légiforgalmat is.

Napjainkra az egykor „harmincmillió pálmafa országának” nevezett Irak területének már 39 százaléka sivatagosodott el, és ez ellen a vezetés egyebek között a városok körül kialakított zöld övezetekkel próbálja felvenni a küzdelmet.

Eközben vészesen apad az Irakot átszelő Tigris és Eufrátesz folyók vízmennyisége, ehhez az éghajlati változások mellett az iraki és a törökországi gátak is hozzájárulnak. Nem az iraki az első ilyen jellegű régiós kezdeményezés: Szaúd-Arábia korábban bejelentette, hogy a következő tíz évben tízmilliárd fa ültetését tervezi a királyságban, valamint további 40 milliárdot az Arab-félszigeten más arab államokkal együttműködve.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.