Ismét mecsetet robbantottak Afganisztánban

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. április 22.

Külpol

Harminchárman meghaltak. Ezt a merényletet még senki sem vállalta magára, a csütörtöki robbantásokat az Iszlám Állam követte el.

Pokolgépet robbantottak pénteken az észak-afganisztáni Kunduz egyik mecsetjében, legkevesebb harminchárman életüket vesztették és több tucatnyian megsebesültek – közölte Zabihullah Mudzsáhid, az afganisztáni tálibok szóvivője a Twitter-bejegyzésében.

A szóvivő szerint az áldozatok között gyerekek is vannak. Hozzátette, hogy legalább 43 sebesültről tudnak.

A ToloNews afgán hírtelevízió a biztonsági erők beszámolóira hivatkozva korábban legalább harminc halott, illetve sebesült áldozatról jelentett. A Hszinhua kínai hírügynökségnek nyilatkozó szemtanúk pedig legalább 25 halottról és csaknem negyven sebesültről számoltak be. Mint mondták, a robbantás röviddel a pénteki imát követően történt.

Obaidullah Abedi, a tartományi rendőrség szóvivője közölte, hogy a robbantás a Kunduz városának közelében található Mavlavi Szikandar mecsetben történt.

Az imaház értesülések szerint különösen az iszlám erősen sprituális irányzata, a szúfizmus hívei körében kedvelt. Dzsihadista csoportok ugyanakkor eretneknek tartják a szúfista tanokat követőket.

Helyi sajtóértesülések szerint más afgán városokból is jelentettek robbantásokat.

Az újabb merényletek elkövetőjeként egyelőre még egyetlen helyi terrorszervezet sem jelentkezett.

Hírügynökségek felidézték, hogy csütörtökön legalább harmincnégy halálos áldozata és több mint nyolcvan sebesültje volt több pokolgépes támadásnak, amelynek elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű szélsőséges szunnita terrorszervezet helyi ága jelentkezett. A robbantásokat Kunduzban és a szintén észak-afganisztáni Mazar-e-Sarífban követték el, síita imaházakban.

Afganisztán biztonsága jelentősen javult azóta, hogy a tálibok harca győzelemmel zárult, és tavaly augusztusban átvették a hatalmat, a nemzetközi haderő pedig húsz év után kivonult az országból. Időről időre azonban így is előfordulnak támadások, amelyeket többségében az Iszlám Állam – Horászán követ el rendszerint síita célpontok ellen. A szunnita szélsőségesek eretneknek tekintik a síitákat.

Leadkép: Tálib fegyveres egy fiúiskolában elkövetett robbantásos merénylet helyszínén, Kabul egyik síiták lakta negyedében 2022. április 19-én.  Fotó: MTI/EPA

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.