Ismét százezrek tüntettek Minszkben

  • narancs.hu
  • 2020. október 25.

Külpol

Lukasenka továbbra sem hajlandó lemondani.

A masszív karhatalmi jelenlét ellenére ismét tömegek követelték Aljakszandr Lukasenka elnök lemondását a fehérorosz fővárosban vasárnap, az ellenzék vezetője által Lukasenkának adott ultimátum lejártának napján.

Több mint százezren vonultak Minszk utcáira – közölte helyszíni tudósításában az ellenzéki Sztrana dlja Zsiznyi (Élhető országért) televíziós csatorna. Értesülésük szerint a hatóságok több újságírót is őrizetbe vettek a tüntetésen. Független forrásból nem lehetett ellenőrizni az ellenzéki tévé adatait.

A fehérorosz biztonsági erők a TASZSZ orosz hírügynökség szerint gyakorlatilag lezárták a belvárost, miután az ellenzék tiltakozó akciót hirdetett Szvjatlana Cihanouszkaja korábbi ellenzéki elnökjelölt nemzeti ultimátumának keretében. A hatóságok emellett lezárták a belvárosi metróállomásokat is, hogy akadályozzák a tiltakozók gyülekezését és mozgását.

Esernyőt tartó nők tüntetnek az elnökválasztás eredménye ellen Minszkben 2020. október 24-én.

Esernyőt tartó nők tüntetnek az elnökválasztás eredménye ellen Minszkben 2020. október 24-én.

MTI/AP

„Különleges nap a mai” – hangoztatta a Litvániába menekült Cihanouszkaja élő adásban.

Az ellenzéki vezető korábban ugyanis ultimátumot adott Lukasenkának, országos sztrájkkal fenyegetve meg az elnököt, amennyiben október 25-ig nem jelenti be lemondását, nem vet véget a tüntetőkkel szembeni rendőrségi erőszaknak és nem bocsátja szabadon a rendszer politikai foglyait.

Néhány ellenzéki szabadlábra került, de szakértők szerint nem várható több engedmény Lukasenkától. Cihanouszkaja ezért felszólított mindenkit, hogy hétfőtől vegyen részt az országos sztrájkban, és maradjon otthon. „Az út nem lesz egyszerű”, a Lukasenka elleni harchoz erőre és kitartásra van szükség – hangsúlyozta.

Lukasenka kitart amellett, hogy nem hajlandó lemondani, holott az augusztus eleji elnökválasztás óta hétről hétre hatalmas tömegek követelik a távozását. A hivatalos eredmények szerint a voksok 80 százalékával választották hatodszor is elnökké, de az ellenzék szerint csalás történt. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.