Izrael nem kegyelmez a Kan al-Ahmarban élő beduinoknak: leromboltatja a házaikat és kilakoltatja az ott élőket

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 23.

Külpol

A palesztinok a nemzetközi jogra hivatkozva az erőszakos áttelepítésről szóló döntést háborús bűncselekménynek minősítik.

Október elsejéig ki kell költözniük házaikból a Kan al-Ahmarban élő beduinoknak, mert a vasárnap kézhez kapott végzés szerint le kell rombolni azokat – jelentette a Jediót Ahornót című újság honlapja, a ynet.

A száznyolcvan lakosú, Jeruzsálemhez közeli Kan al-Ahmarban bárányok és kecskék tartásából, engedély nélküli bádog- és deszkaépítményekben élnek a beduinok.

Az izraeli hadsereg számára az 1967-ben elfoglalt területek civil kormányzati ügyekért felelős koordinátora adta ki az engedély nélkül felhúzott építmények lerombolásáról szóló határozatot, amelyek eltüntetéséhez segítséget is ajánlott azoknak, akik kérik.

A beduinoknak átadott iratban az áll, hogy ha maguk nem teszik meg, akkor a hatóságok fogják végrehajtani a bírósági határozattal összhangban az épületek lebontásáról született döntést.

A végzést azután adták ki, hogy az alkotmánybíróságként is működő izraeli legfelsőbb bíróság ítéletet hozott: a beduinok a szükséges engedélyek nélkül építkeztek. A testület elutasította a falu lerombolása elleni petíciókat, és ezzel megnyitotta az utat, hogy áttelepítsék őket a Kan al-Ahmartól tizenkét kilométerre, az Abu Disz arab településnél lévő szeméttelep mellé. Döntésével a bíróság többéves jogi csatározásra tett pontot.

Száeb Erekat palesztin főtárgyaló a múlt héten a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) benyújtott vádiratában izraeli háborús bűnnek nevezte a beduinok lakta falu lerombolását és áttelepítését – írja az MTI. Az erőszakos áttelepítés a nemzetközi jogban háborús bűncselekménynek minősül, s az Európai Unió kemény hangú döntésben ítélte el Izraelt a beduinok új helyre költöztetésének határozata miatt.

A Dzsahalin nevű beduin törzs az ötvenes években vándorolt Arad város környékéről a Jeruzsálemből a Holt-tenger felé vezető út mellé, amikor ez a terület még Jordániához tartozott.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.