Izrael nem kegyelmez a Kan al-Ahmarban élő beduinoknak: leromboltatja a házaikat és kilakoltatja az ott élőket

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 23.

Külpol

A palesztinok a nemzetközi jogra hivatkozva az erőszakos áttelepítésről szóló döntést háborús bűncselekménynek minősítik.

Október elsejéig ki kell költözniük házaikból a Kan al-Ahmarban élő beduinoknak, mert a vasárnap kézhez kapott végzés szerint le kell rombolni azokat – jelentette a Jediót Ahornót című újság honlapja, a ynet.

A száznyolcvan lakosú, Jeruzsálemhez közeli Kan al-Ahmarban bárányok és kecskék tartásából, engedély nélküli bádog- és deszkaépítményekben élnek a beduinok.

Az izraeli hadsereg számára az 1967-ben elfoglalt területek civil kormányzati ügyekért felelős koordinátora adta ki az engedély nélkül felhúzott építmények lerombolásáról szóló határozatot, amelyek eltüntetéséhez segítséget is ajánlott azoknak, akik kérik.

A beduinoknak átadott iratban az áll, hogy ha maguk nem teszik meg, akkor a hatóságok fogják végrehajtani a bírósági határozattal összhangban az épületek lebontásáról született döntést.

A végzést azután adták ki, hogy az alkotmánybíróságként is működő izraeli legfelsőbb bíróság ítéletet hozott: a beduinok a szükséges engedélyek nélkül építkeztek. A testület elutasította a falu lerombolása elleni petíciókat, és ezzel megnyitotta az utat, hogy áttelepítsék őket a Kan al-Ahmartól tizenkét kilométerre, az Abu Disz arab településnél lévő szeméttelep mellé. Döntésével a bíróság többéves jogi csatározásra tett pontot.

Száeb Erekat palesztin főtárgyaló a múlt héten a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) benyújtott vádiratában izraeli háborús bűnnek nevezte a beduinok lakta falu lerombolását és áttelepítését – írja az MTI. Az erőszakos áttelepítés a nemzetközi jogban háborús bűncselekménynek minősül, s az Európai Unió kemény hangú döntésben ítélte el Izraelt a beduinok új helyre költöztetésének határozata miatt.

A Dzsahalin nevű beduin törzs az ötvenes években vándorolt Arad város környékéről a Jeruzsálemből a Holt-tenger felé vezető út mellé, amikor ez a terület még Jordániához tartozott.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.