Joe Biden megérkezett Izraelbe

Külpol

Hivatalos tárgyalásai mellett találkozni fog a Gázai övezetbe hurcolt amerikai állampolgárságú túszok családtagjaival.

Izraelbe érkezett szerda délelőtt Joe Biden amerikai elnök,

hogy kifejezze szolidaritását az Hamász iszlamista terrorszervezet október 7-i terrortámadása után.

Bident Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Jichák Hercog államelnök fogadta a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren. Az elnöki konvoj egy tel-avivi szállodába szállította az amerikai elnököt és kíséretét.

"Üdvözöljük, elnök úr! Isten áldja meg, hogy megvédi Izrael népét!" – jelentette ki Jichák Hercog államelnök hivatala közleménye szerint az amerikai elnöknek repülőgépe landolása után.

Az amerikai elnök fekete öltönyben, kék-fehér nyakkendőben szállt ki az elnöki gépből, s megölelte mind az izraeli kormányfőt, mind az államfőt.

 
Joe Biden Benjamin Netanjahu Joe Biden amerikai elnököt (j) fogadja Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a tel-avivi Ben Gurion Nemzetközi Repülőtéren
Fotó: MTI/AP/Evan Vucci

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megköszönte Joe Biden amerikai elnöknek "példátlan" támogatását, a Gázai övezetet uraló Hamász elleni háborúban, amely az október 7-i terrortámadás után indult, amelyben legkevesebb 1400 izraelit megöltek, többnyire civileket. Biden pedig kifejezte, hogy ez folytatódik.

Az amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja Izraelt a Hamász ellen, elítélte a palesztin terrorszervezetet, és elfogadta, hogy a gázai kórházat kedden nem Izraeli csapás találta el, miközben hangsúlyozta az ártatlan palesztinok védelmének fontosságát.

Hivatalos megbeszélésein túl a 12-es kereskedelmi tévécsatorna értesülése szerint Biden találkozni fog a Gázai övezetbe hurcolt amerikai állampolgárságú túszok családtagjaival, akiket a Hamász terrorszervezet október 7-én elrabolt és azóta is fogva tart.

Az elnök munkatársai találkozót kértek Rachel Ederivel, azzal az Ofakim városban élő nővel, akit túszul ejtett október 7-én a Hamász öt terroristája, s aki tizenkilenc órán át etette őket, és beszélgetett velük, amíg az izraeli túszmentő kommandósok kiszabadították.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.