Joe Biden: „Megvédem a demokráciánkat, megvédem Amerikát”

  • narancs.hu
  • 2021. január 20.

Külpol

Minden amerikai elnöke leszek - ígérte beiktatási beszédében.

Tomboló koronavírus-járvánnyal, növekvő egyenlőtlenséggel és rasszizmussal nézünk szembe, a világ tekintete ránk szegeződik - mondta az eskütételt követő beiktatási beszédében Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok új elnöke. Biden a washingtoni Capitolium nyugati lépcsőjén tartott beiktatási ünnepségen a járvány és a rendkívüli biztonsági intézkedések miatt limitált számú meghívott vendég előtt mondta el első elnöki beszédét. "Szavamat adom, hogy mindig őszinte leszek, megvédem az alkotmányt és a demokráciánkat, megvédem Amerikát. Felajánlom a szolgálataimat nem a hatalom, hanem a közjó érdekében, hogy közösen írhassuk meg a nagyszerűség és a jóság történetét" – ígérte az Egyesült Államok 46. elnöke. 

Beszédében a nemzet egységére, a közös munkára helyezte a hangsúlyt. Úgy fogalmazott, "ha egységesen lépünk fel, akkor nem vallunk kudarcot. Ebben a pillanatban és ezen a helyen kezdjük ismét elölről, mutassunk tiszteletet a másik iránt, hallgassuk meg egymást." Kiemelte, nem kell totális háborúba torkollnia minden egyes nézeteltérésnek. "Minden amerikai elnöke leszek, és ígérem, hogy ugyanolyan keményen fogok küzdeni azokért, akik nem támogattak engem, mint azokért, akik igen" – hangsúlyozta.

"El kell utasítanunk azt a politikát, amiben a tényeket manipuláják, sőt, gyártják!"

- tette hozzá. Joe Biden a Capitolium január 6-i ostromára utalva azt is mondta, soha nem fog megtörténni, hogy bárkik betörnek oda, és elkergetik azokat, akik a munkájukat végzik.

Biden beiktatása

 
Joe Biden beszédet mond a beiktatásán
Fotó: Michael Reynolds / MTI/EPA/Pool

Az Egyesült Államok elnöke összefogásra szólította fel az amerikai népet. Arról beszélt, a most következő munkában szükség lesz egymásra, szükség lesz az emberek minden erejére, hogy "legyőzzük ezt a sötét telet". "Egy nemzetként kell felvennünk a küzdelmet a járvány ellen, hogy együtt átvészeljük ezt a korszakot" - mondta. Biden úgy fogalmazott, a világ tekintete most Amerikára szegeződik, az országnak nemcsak a hatalmánál fogva kell irányító szerepet betöltenie, hanem példájának erejével is. Felsorolta a nehézségeket is: a koronavírus-járványt, a növekvő egyenlőtlenséget és a rasszizmust, amiket le kell győzni.

Biden beiktatása

 
Fotó: Jonathan Ernst / MTI/EPA/Pool

Beszédének egy pontján arra kérte hallgatóságát, egyperces csenddel emlékezzenek a koronavírus-járvány miatt elhunyt 400 ezer amerikaira. 

"Isten áldja Amerikát, Isten óvja a csapatainkat! Köszönöm, Amerika!" – zárta beszédét Joe Biden.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.