Hatalmas érdeklődés övezte az amerikai elnökjelölti vitát, amelyet az ABC News csatorna rendezett, de az összes jelentős tévéadó és napilap főműsoridőben, élőben közvetített. Az eseményre magyar idő szerint hajnali három órakor került sor. (A teljes vitát itt lehet megnézni, de aki a legfontosabb pillanatokra kíváncsi, annak ezt az összeállítást ajánljuk.)
Ahogy a vita moderátorai rögtön utaltak rá, a két jelölt még soha nem találkozott személyesen, de most kezet ráztak – igaz, Harris volt az, aki odalépett Trump pódiumához.
Az első kérdést rögtön a demokrata jelölt kapta: jobban élnek-e az emberek, mint négy éve? A Trump-kampány visszatérő eleme szerint ugyanis a Biden-adminisztráció gazdasági nehézségeket okozott a lakosságnak.
Kamara Harris középosztálybeli gyökereit hangsúlyozta, de valamelyest megkerülte a kérdést, és azzal vádolta Trumpot, hogy adókedvezményekben részesítené a milliárdosokat: „Az ellenfelem terve szerint, amit én Trump-adónak nevezek, húsz százalékkal nő a mindennap vásárolt termékek adója” – és hozzátette, hogy közgazdászok szerint ez 4 ezer dollárt jelent majd minden családnak. Később Trump tagadta, hogy ilyen terv létezne.
A republikánus politikus viszontválaszában arról beszélt, hogy az infláció olyan magas, mint „még soha az ország történetében” (ami tényszerűen nem igaz), és rögtön behozta az illegális bevándorlás témáját: „Ráadásul milliók özönlenek be az országba börtönökből és fogházakból, elmegyógyintézetekből.”
Hamar előkerült a Project 2025 ügye is, ami a Heritage Foundation konzervatív think tank egészen nyílt terve arra, hogyan kéne leépíteni az amerikai jogállamot és szigorítani az oktatás, az abortusz és a vallásgyakorlás körülményeit. Trump tagadta, hogy részese lenne a tervnek – holott a stábjában rengeteg olyan ember dolgozott, aki igen –, és azt mondta: „Semmi közöm hozzá. Ott van kint. Én nem olvastam el, el sem akarom olvasni. Nem fogom elolvasni.”
Kicsivel később Trump azzal vádolta ellenfelét, hogy Harris marxista: „Mindenki tudja, hogy marxista, az apja marxista közgazdász.”
A vita fontos pontja volt az abortuszkérdés, ami az idei választás egyik sarokköve lehet. Trump korábban a republikánus párt szélsőségeseit képviselte az ügyben, az utóbbi hetekben azonban egymásnak ellentmondó üzeneteket hallhattunk tőle. Nem véletlenül kérdezett rá a vita női moderátora. Trump arról beszélt, hogy néhány államban a gyerekeken a születésük után végeznek abortuszt (ez természetesen távol áll a valóságtól).
„Az alelnökjelöltje azt mondja, hogy a csecsemők kivégzése rendben van, mert ez már kivégzés, nem is abortusz, hiszen a csecsemő megszületett.”
Kamala Harris ilyen arccal hallgatta végig az abszurd gondolatmenetet.
Trump megköszönte az ő elnöksége alatt kinevezett legfelsőbb bíráknak, hogy eltörölték az abortuszhoz kapcsolódó alapjogot, ami 1973-tól, a Roe vs. Wade-per óta biztosított volt az amerikai nőknek. (A nők önrendelkezési jogának hangsúlyozása az egyik ok, amiért a női szavazók többségükben a Demokrata Pártra szavazhatnak majd.) Trump most arról beszélt, hogy az egyes államok külön szavazhatnak az abortuszjogról.
Trump „nem mondhatja meg egy nőnek, mit tegyen a testével” – riposztolt rögtön Kamala Harris, aki emlékeztetett, hogy van olyan állam, ahol börtön jár az abortuszért. „Trump abortusztiltása nem enged kivételeket, erőszak, vérfertőzés esetében sem. Értsék meg, mint jelent ez. Egy olyan bűntett túlélője, akit a testileg bántottak, nem rendelkezhet a saját teste felett.” A demokrata jelölt azt ígérte, visszaállítja a Roe vs. Wade precedensértékét.
Trump erre megint blődséggel reagált: „Vajon a nyolcadik, a kilencedik hónapban engedélyezi az abortuszt?” – tette fel a költői kérdést. Mire Harris csak annyit reagált: „Hagyjuk már!”
Háziállatokat zabálnak a migránsok
Az elnökjelölti vita legbizarrabb epizódja az volt, amikor
Trump kijelentette, hogy Ohio államban az illegális bevándorlók megeszik a háziállatokat. „Springfieldben megeszik a kutyákat, az emberek, akik bejönnek, megeszik a macskákat...”
A történetet a republikánusok alelnökjelöltje, JD Vance is ismételgette, de a moderátor helyretette Trumpot: a springfieldi önkormányzat tagadta, hogy valaha történt volna ilyen.
Kamala Harris ezután össztűz alá vette Trumpot, és megkérte az embereket, menjenek el ellenfele kampányeseményeire: „Látni fogják, hogy olyan kitalált karakterekről beszél, mint Hannibal Lecter. Arról beszél, hogy a szélmalmok rákot okoznak. Észreveszik majd, hogy a hallgatósága elszivárog az eseményről, annyira kimerültek és unatkoznak. És egyetlen dologról nem fog beszélni, mégpedig önökről. Egy szót sem hall az önök álmairól, szükségleteiről és kívánságairól.” Trump erre azzal válaszolt, hogy neki vannak a legnagyobb kampányeseményei „a politika történetében.” (A volt elnök néhány hete azzal keltett felháborodást, hogy azt mondta, még Martin Luther Kinget sem hallgatták olyan tömegek, mint őt.)
Trump ezután azzal vádolta Harrist, hogy az ő szóbeli támadásai vezettek a júliusi merényletkísérletig. „Valószínűleg azért kaptam golyót a fejembe, mert ilyeneket mondanak rólam. Én lennék veszélyes a demokráciára? Ők veszélyesek a demokráciára.”
A republikánus jelölt erősködött, hogy valójában ő nyerte a 2020-as elnökválasztást, de a moderátor emlékeztette, hogy ezt egyetlen bíró sem erősítette meg. A kérdésre, hogy megbánt-e bármit a Capitolium 2021. január 6-i „ostroma” kapcsán, Trump hevesen tagadott, és Nancy Pelosit és Washington városát nevezte meg felelősként. Kamala Harris a 2020-as választási eredményekre utalva bevitt egy ütést: „Donald Trumpot 81 millió választó rúgta ki, legyünk ezzel tisztában.”
Trump később sem kerülte el a számára ingoványos témákat: augusztus elején nagy port kavart, hogy megkérdőjelezte Harris fekete és indiai gyökereit, most azonban azt kellett hajtogatnia, hogy nem érdekli, ellenfele milyen bőrszínű.
„Putyin már Kijevnél tartana”
A vitán külpolitikai kérdések is előkerültek. Az izraeli-gázai konflikusban Harris elkerülte a határozott állításokat, és nem válaszolt arra, hogyan oldaná fel a patthelyzetet, de kijelentette, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát, miközben elítélte, hogy civilek is áldozatul esnek. Igaz, Trumpnak sem volt érdemi mondanivalója, csak annyi, hogy ha ő lenne az elnök, sem az izraeli, sem az ukrajnai háború nem kezdődött volna meg. „Ha én lennék az elnök, Oroszország sosem merészelte volna... nagyon jól ismerem Putyint. Akkor ő sosem...” Amikor rákérdeztek, hogyan oldaná meg az orosz-ukrán háborút 24 óra alatt – erre a kijelentésre a Fideszben is előszeretettel szoktak hivatkozni –, és vajon Ukrajna győzelmét tartja-e kívánatosnak, Trump nem nagyon válaszolt: „Azt akarom, hogy érjen véget a háború, és a hasztalan legyilkolt emberek... akik milliószámra halnak meg. Sokkal rosszabbak a valódi számok, azok a számok, amiket közölnek, hamisak.” Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államoknak érdeke Ukrajna győzelme, Trump nem válaszolt igennel.
A republikánus jelölt viszont megemlítette a magyar miniszterelnök nevét, amikor arról volt szó, komolyan veszik-e őt a külpolitikában:
„Orbán Viktor nagyon kemény ember, nagyon okos ember. Azt mondta, hogy Trumpra van szükség, mert tőle még Kína és Észak-Korea is félt. Még Oroszország is.”
Harris ellenben kiállt Ukrajna támogatása mellett. „Trump azért mondja, hogy 24 óra alatt véget vetne a háborúnak, mert feladná.” Emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok összehozta vagy 50 ország egységét, és fegyverekkel támogatta, hogy Ukrajna „szabad és független állam maradjon”: „Ha Donald Trump lenne az elnök, Putyin már Kijevben ülne, és tudjuk, ez mit jelentene, hiszen Putyin terve nem csupán Ukrajnáról szól. Hát ezért olyan hálásak az európai szövetségeseink és NATO-tagok, hogy már nem Ön elnök. (...) Különben Putyin már Kijevnél tartana, és ez fenyegetést jelentene Európára nézve, kezdve Lengyelországgal.”
Amikor azonban az afganisztáni kivonulásról beszéltek, ami Joe Biden számára komoly népszerűségvesztést is okozott, Harris úgy érvelt, Amerikának már nem kell naponta 300 milliót költenie egy vég nélküli háborúra.
„Tim Walz és én is tartunk fegyvert”
Az idei választáson is nagy hangsúlyt kap a szabad fegyvertartás kérdése, amiben a demokrata jelöltpáros jóval puhább álláspontot képvisel. Amikor Trump azzal vádolta, hogy „elkobozná mindenki fegyverét”, Harris nem is volt rest emlékeztetni, hogy ő és alelnökjelöltje, Tim Walz is tart fegyvert. „Szóval hagyja abba a hazudozást!”
Elköszönésül Harris kijelentette, hogy kész megvédeni az amerikai emberek „alapvető jogait és szabadságát, beleértve azt, hogy a nők maguk döntsenek a testükről, és ne a kormányzat tegye meg helyettük.” Emlékeztette a választókat, hogy államügyészként sosem azt kérdezte egy tanútól vagy áldozattól, hogy „republikánus vagy demokrata, hanem hogy jól van-e”. Trump a zárómonológban jóval harciasabb hangot ütött meg, és feltette a kérdést, ha Harris ígérget, eddig miért nem csinált semmit. „Itt volt három és fél évig, miért nem lehetett megjavítani az állapotokat a határon?” Majd azt mondta, Amerika hanyatló nemzet, amelyen az egész világon röhögnek. „Ismerem a vezetőket, meglátogatnak. Felhívnak. Az egész világ nevet rajtunk.” Majd kijelentette, hogy Kamala Harris „a legrosszabb alelnök az ország történetében.”
Ki nyerte a vitát?
Mindkét tábor elemzőit figyelembe véve Kamala Harris felé billen a mérleg, és a bitcoin mai zuhanása is azt jelzi, hogy Trump vesztesnek tűnik. Még a Fox News beszélő fejei sem voltak megelégedve Trump teljesítményével. Rod Dreher, a republikánus párt egyik médiaarca arról tweetelt, hogy „Harris erősnek és határozottnak tűnik, míg Trump nem képes lecsapni, szájhősködik és nem fókuszált.” A CNN gyorsfelmérése azt jelzi, hogy Harris 63-37%-os arányban megnyerte a „mérkőzést”.
A tényellenőrzőknek inkább Trump kijelentéseivel volt dolga
A vita értékelésénél sokan kiemelték, hogy az ABC News moderátorai jó munkát végeztek: amikor Trump arról beszélt, hogy a demokraták támogatják, hogy abortuszt hajtsanak végre már megszületett csecsemőkön (!), emlékeztették a nézőket, hogy ez gyilkosság és illegális. Hasonló történt a háziállatokat evő migránsokról szóló sztorival is.
Nehezebb megfogni a gazdasággal kapcsolatos állításokat, de annyi bizonyos, hogy Trump nem mondott igazat, amikor azt mondta, hogy „a legjobb gazdaságot” hagyta maga után 2020-ban, hiszen a munkanélküliség emelkedett, a külkereskedelmi mérleg romlott, a bérek veszítettek reálértékükből, és hárommillió ember veszítette el az egészségbiztosítását. De Harris is csúsztatott, amikor azt mondta, az 1929-es nagy gazdasági világválság óta nem volt annyi munkanélküli, mint Trump elnöksége végén: a munkanélküliség a járvány idején valóban nagyon magasra szökött, később azonban visszafordult.
