Áprilistól az EU-állampolgárok is csak elektronikus belépési engedéllyel utazhatnak Nagy-Britanniába

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 10.

Külpol

A 10 fontba kerülő engedélyek digitálisan kapcsolódnak majd az útlevelekhez.

Jövő tavasztól elektronikus belépési engedélyt kell kiváltaniuk azoknak a beutazóknak, köztük az európai uniós állampolgároknak, akik jelenleg vízum nélkül utazhatnak Nagy-Britanniába – közölte kedden a brit belügyminisztérium. A kötelem nem vonatkozik a letelepedési engedéllyel Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárokra.

A tájékoztatás szerint az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation – ETA) nevű online dokumentumot az Európából – köztük az EU-országokból – érkező nem vízumkötelezett látogatók 2025. március 5-től kérelmezhetik, és április 2-től már ők is csak az ETA birtokában léphetnek be Nagy-Britanniába.

A 10 fontba (4700 forintba) kerülő engedély két évig vagy a kérelmező útlevelének lejártáig érvényes, és az érvényességi idő alatt korlátlan számú nagy-britanniai beutazást tesz lehetővé, esetenként hat hónapi időtartamra.

Az MTI beszámolója szerint a londoni belügyi tárca keddi ismertetésében úgy fogalmaz, az ETA-engedélyek digitálisan kapcsolódnak a beutazók útleveléhez, így nagyobb fokú biztonsági szűrést tesznek lehetővé már az utazás megkezdése előtt, megakadályozandó, hogy a külföldről érkezők visszaéljenek a brit bevándorlási rendszerrel. Az ETA-rendszert kísérleti jelleggel Katar esetében már tavaly bevezette a brit kormány, idén februártól pedig az Öböl-menti Együttműködési Tanácshoz (GCC) tartozó többi ország – Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Omán, Kuvait és Bahrein –, valamint Jordánia állampolgáraira is kiterjesztette.

A brit belügyminisztérium keddi bejelentése szerint jövő januártól az Európán kívüli térség többi nem vízumkötelezett országára, végül 2025 áprilisától az európai országokra is érvénybe lép az ETA-rendszer. Ezzel gyakorlatilag az összes olyan országra kiterjed az elektronikus beutazási engedély kiváltási kötelezettsége, amelyek állampolgárai vízum nélkül utazhatnak be Nagy-Britanniába.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.