Fenntartásokkal kell kezelni a romániai népszámlálás előzetes eredményeit, különösen az elvándorlásra vonatkozó adatokat – mondta a Krónika.ro erdélyi közéleti portálnak Kiss Tamás szociológus a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa.
Ha az ország népessége 19 millió fő, akkor ez azt jelenti, hogy a migrációs veszteség az elmúlt 10 évben csupán mintegy 423 ezer volt, mondta a szociológus. A becslések szerint ötmillió román állampolgár él külföldön, ami talán túlzás, mert a tükörstatisztikák, vagyis a célországok bevándorlási adatai alapján inkább négymillióról lehet szó. Az előzetes eredmények szerint olyan megyéknek van pozitív vándormozgalmi egyenlege, mint az erdélyi Beszterce-Naszód, valamint a moldvai Neamt és Suceava, miközben ezekből a megyékből sokan valójában életvitelszerűen külföldön tartózkodnak.
Egy népszámlálás esetében a cél nem pusztán a valóság leírása, hanem valamifajta reprezentáció közvetítése. A román állam és bizonyos értelemben a társadalom alapvető érdeke, hogy Románia súlya ne csökkenjen az Európai Unión belül, mondta. A strukturális alapokhoz való hozzáférés és az európai parlamenti helyek száma is ettől függ, ezért ha Románia súlya a népességszám miatt csökken, az nem feltétlenül előnyös a román politikai elit, az állam, a társadalom számára.
A demográfiai elöregedés elsősorban a gyerekvállalási kedv csökkenésének tudható be. De már ebben is nagy a bizonytalanság, nem tudni, hogy a születési statisztikákban bejegyzett gyerekek közül valójában hány született Romániában. Románia aktív, fiatal népessége nagyobb arányban él külföldön, mint ahogy azt a népszámlálás mutatja. Tehát a valóságban nemcsak a népességszám kisebb, mint amit a cenzus mutat, hanem minden bizonnyal a korfa is kedvezőtlenebb, továbbá kisebb az aktív és foglalkoztatott népesség aránya, mint ahogy ez a népszámlálásban megjelenik.
