Kim Dzsong Un észak-koreai vezető pénteken közölte, hogy április 21-től Észak-Korea leállítja a nukleáris és az interkontinentális rakétákkal végzett kísérleteket. Ezzel egy időben, hogy megerősítsék az atomkísérletek leállítására adott ígéretet, bezárják az ország északi részén lévő nukleáris kísérleti telepet.
Észak-Korea egyben csatlakozik a globális nukleáris leszerelési folyamathoz. Nem fog nukleáris fegyvert és azzal kapcsolatos műszaki ismereteket átadni más országoknak – tette hozzá Kim Dzsong Un, aki a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága plenáris ülésén beszélt. A fórumot azért rendezték meg, hogy megvitassák az ország új politikáját, amely a gazdaság megerősítésére összpontosít. Elmondta, hogy országa sohasem fog nukleáris fegyvert bevetni, ha nem éri nukleáris fenyegetés vagy provokáció.
| ||
A bejelentés feltehetőleg összefügg azzal, hogy Kim Dzsong Un április 27-én találkozik Mun Dzse In dél-koreai elnökkel a két országot elválasztó demarkációs vonalon fekvő Panmindzsonban.
Dél-Korea üdvözölte az észak-koreai bejelentést. A szöuli elnöki hivatal közleményében azt írta, hogy ez egy jelentős előrelépés a Koreai-félsziget atommentesítésében, amelyet a világ is akar. Nagyon kedvező környezetet teremt a közelgő Korea közi, valamint az Észak-Korea és az Egyesült Államok közötti csúcstalálkozóhoz.
Ki fogja őket ellenőrizni?
A diplomáciai nyilatkozat mellett azonban van több kétkedő – szakértői – hang is Dél-Koreában. Nam Szung Vok, a szöuli Koreai Egyetem egyik Észak-Korea-professzora azt mondta a Reuters hírügynökség szerint: „szenzációs”, hogy Kim Dzsong Un személyesen jelentette be a nukleáris leszerelést, de számos kérdés marad megválaszolatlanul, például az, hogy Észak bezárja-e minden nukleáris létesítményét, és hogy mit csinál már meglévő atomfegyvereivel. Koh Ju Hvan, a szöuli Dongguk Egyetem professzora pedig úgy nyilatkozott: nem hiszi, hogy Phenjan hajlandó megsemmisíteni nukleáris fegyvereit és rakétáit. „Lehet, hogy Kim csak befejezettnek tekinti a nukleáris fejlesztést, és mostantól a gazdaságra akar koncentrálni” – mondta.
Kono Taro japán külügyminiszter szerint Észak-Koreának 2020-ig teljesen meg kell szabadulnia atomfegyvereitől, a folyamatnak visszafordíthatatlannak és ellenőrizhetőnek kell lennie. A politikus a Nikkei című lapnak nyilatkozva a 2020-as időpontot azért tartotta fontosnak kijelölni, mert az atomfegyver-mentesítésnek még a jelenlegi amerikai, dél-koreai és japán vezetés időszakában kellene megtörténnie, miközben Észak-Koreában nem fog változni a vezető személye. Ha elhúzódna a folyamat, akkor a keletkező szünetet Észak-Korea felhasználhatná arra, hogy folytassa atomfegyvereinek fejlesztését, érvelt a tokiói diplomácia vezetője.
Később nyilatkozott Abe Sindzó japán miniszterelnök is. Üdvözölte a bejelentést, de hozzátette, hogy a leszerelésnek maradéktalannak és ellenőrizhetőnek kell lennie. Japán maga is részt akar venni az ellenőrzésben – tette hozzá.
Az éppen az Egyesült Államokban tartózkodó Onodera Icunori japán védelmi miniszter is kétkedő volt, és újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy Japán addig folytatja a nyomásgyakorlást Phenjanra, amíg meg nem győződik az észak-koreai nukleáris és más tömegpusztító fegyverek, valamint a rakéták teljes és visszafordíthatatlan megsemmisítéséről.
A kínai külügyminisztérium is üdvözölte az észak-koreai vezető bejelentését. „A kínai fél hiszi, hogy Észak-Korea döntése hozzájárul a helyzet javulásához a Koreai-félszigeten, elősegíti a félsziget atomfegyvermentessé tételét és végül a szembenállás politikai megoldását” – olvasható a minisztérium közleményében.
Az észak-koreai Punggje-Ri atomkísérleti telepen 2006 óta hat kísérleti atomrobbantást hajtottak végre, a legutóbbit tavaly szeptemberben.
