Kína végül belement, a WHO szakértői vizsgálhatják a vírus eredetét

  • narancs.hu
  • 2021. január 11.

Külpol

A WHO már tavaly februárban és júliusban is küldött szakértőket Kínába hasonló céllal, ám a látogatások eredményeiről később nem közöltek érdemi információt.

Csütörtökön érkeznek Kínába az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a koronavírus eredetének felkutatásával megbízott nemzetközi szakértői a vizsgálatok megkezdésére – jelentette be a kínai nemzeti egészségügyi bizottság hétfőn.

A bizottság hivatalos internetes oldalán hétfőn megjelent közleménye szerint a WHO nemzetközi szakértői kínai kutatókkal együttműködve vizsgálják majd a vírus eredetét. A szakértőcsoport pontos munkatervéről azonban a bizottság nem közölt részleteket.

A WHO korábbi közlése szerint az eredetileg január elejére kitűzött misszióban részt vevő tíz nemzetközi szakértő egyebek mellett a közép-kínai Vuhanba utazna, ahonnan 2019. december 31-én jelentették hivatalosan az első "ismeretlen eredetű tüdőgyulladásos megbetegedéseket". A küldetés célja, hogy azonosítsák a vírus eredeti hordozóját, valamint azokat a lehetséges módokat, ahogyan a koronavírus állatról emberre terjedhetett.

A szakértők érkezésének dátumáról szóló bejelentést alig egy héttel azután tette közzé a kínai egészségügyi bizottság, hogy Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója mély csalódottságát fejezte ki, amiért Peking még nem véglegesítette a szakértői csoport Kínába érkezéséhez szükséges engedélyeket. Michael Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatójának tájékoztatása szerint a vízumkérdés volt az akadály, ám a kínai külügyminisztérium szóvivője egy nappal később közölte: nem csupán vízumproblémákról volt szó, de folyik az egyeztetés.

A WHO már tavaly februárban és júliusban is küldött szakértőket Kínába hasonló céllal, ám a látogatások eredményeiről később nem közöltek érdemi információt.

Kína egyik északi tartománya jelenleg a legsúlyosabb járványhullámmal küzd azóta, hogy a vírus országos terjedését tavaly áprilisra drákói intézkedéseknek köszönhetően nagyrészt megfékezték. A Pekinget körülvevő Hopej tartományban – amely mintegy 800 kilométerre északra fekszik a járvány eredeti gócaként ismert, közép-kínai Hupej tartománytól, – két nagyvárost zártak le a múlt hétvégén a vírus terjedésének megfékezésére. A legtöbb új esetet a tartomány székhelyén, Sicsiacsuangban azonosították, ahol január 2-ától vasárnap délig összesen 369 koronavírus-fertőzöttet szűrtek ki a teljes lakosság tesztelését követően. A város vezetése vasárnap bejelentette: a magas esetszámra való tekintettel hamarosan ismét letesztelik a város összes lakóját, a mintegy 11 millió embert érintő intézkedés elvégzésére kétnapos időtartamot tűztek ki.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.