Korlátozná a tudósok külföldi kapcsolattartását a moszkvai oktatási minisztérium

  • MTI/narancs.hu
  • 2019. augusztus 14.

Külpol

Ez még a Kreml szóvivője szerint is túlzás.

Nyugtalanságot keltett az orosz tudósok körében az orosz közoktatási és tudományügyi tárcának a sajtóban megjelent rendelete, amely azt "tanácsolta" az állami elemzőközpontok, kutatóintézetek munkatársainak, hogy korlátozzák kapcsolataikat külföldi kollégáikkal.

A kéthetente megjelenő Troickij Variant című lap által kedden közölt rendelet értelmében a tudományos intézetek vezetőinek öt nappal előre kell értesíteniük a tárcát a külföldi tudósok látogatásáról, majd a megbeszéléseikről utólag be kell számolniuk. A találkozón legalább két orosznak kell jelen lennie.

A dokumentum szerint az orosz tudósok szabadidejükben a vezetőjükkel való egyeztetés után találkozhatnak külföldi kollégáikkal. A minisztérium azt akarja, hogy a külföldiek az információ gyűjtésének és feldolgozásának műszaki eszközeit kizárólag - meg nem nevezett - nemzetközi szerződések által körülírt esetekben használhassanak.

Az újságban Alekszandr Fradkov az orosz akadémia egyik gépészettudományi laboratóriumát vezető tudós nyílt levélben szólította a tárcavezetőt, Mihail Kotyukovot, hogy vonja vissza a szovjet stílusú rendelkezést. Indoklása szerint az ukáz nemhogy nem erősíti az ország biztonságát, de árt az orosz tudománynak, annak elszigetelődéséhez vezet, továbbá lejáratja a hatóságokat és akadályozza annak a Vlagyimir Putyin elnök által kitűzött feladatnak a megvalósítását, hogy Oroszország vezető tudományos hatalommá váljon.

A közoktatási minisztérium közölte, hogy a rendelet nem utasítás, csupán ajánlás. A tárca tagadta, hogy célja a tudósok ellenőrzés alá vonása volna.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak megígérte, hogy az elnöki hivatal ki fogja deríteni a közoktatási tárcánál a rendelet részleteit. Mint mondta, nem ismeri a dokumentumot, de a kérdezői által ismertetett részletek alapján "túlzásnak" nevezte azt.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy nem árt egy bizonyos fokú éberség, mert "a külföldi szakszolgálatok nem alszanak, és a tudományos ipari kémkedést senki sem szűntette meg". Szavai szerint az ilyen kémkedés a hét minden napján, a nap huszonnégy órájában folyik, különösen a fiatal tudósok ellen.

Az orosz tudományos életben nagy port vert fel, hogy tavaly júliusban letartóztatták és hazaárulással vádolták meg Viktor Kudrjavcevet, a Roszkoszmosz vezető kutatóintézete, a Központi Gépipari Tudományos Kutatóintézet (CNIIMas) veterán munkatársát. A vád szerint Kudrjavcev elektronikus levelezésben szolgáltatott ki titkos adatokat a belgiumi Sint-Genesius-Rode-ban működő, Kármán Tódorról elnevezett von Karman Folyadékdinamikai Intézetnek a hiperszonikus repülőszerkezetek kifejlesztésénél Oroszországban alkalmazott technológiákról.

Idén nyáron Kudrjavcev egyik kollégáját, Roman Kovaljovot, CNIIMas Hőcsere- és Aerodinamikai Központjának vezetőjét vádolták meg hazaárulással.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?