Koszovó lezárta a legforgalmasabb átkelőt a szerbiai határon

Külpol

Azoknak, akik épp úton vannak Koszovó felé, másik átkelőt kell keresniük. Csakhogy már három le van zárva, még három használható.

Koszovó lezárta szerdán a legforgalmasabb átkelőt a szerbiai határon, miután a szerb oldalon – a koszovói szerbek akcióinak támogatása jeléül – tüntetők eltorlaszolták az oda vezető utat.

A koszovói külügyminisztérium a Facebook-oldalán közölte, hogy azoknak, akik Szerbiában éppen úton vannak Koszovó felé, a merdarei határátkelő helyett másik átkelőt kell keresniük, vagy Észak-Macedónia felől kell belépniük az országba.

December 10. óta már két másik átkelőt is lezártak a szerb-koszovói határon, és jelenleg már csak három átkelő van nyitva a két ország között.

A merdarei határátkelő lezárása komoly gondot okozhat annak a több ezer, külföldön dolgozó koszovóinak, aki az ünnepekre haza akar térni látogatóba, és ezt most csak kerülőúton teheti meg. Továbbá a merdarei átkelőt teherszállító kamionok is nagy számban használják.

A koszovói szerbek napok óta úttorlaszokat emelnek Észak-Koszovóban. Hétfőn Szerbia fokozott készültségbe helyezte a koszovói határ közelében állomásozó csapatait, és Aleksandar Vucic szerb elnök a Koszovóhoz közeli, dél-szerbiai Raska városba utazott, ahol Milan Mojsilovic vezérkari főnökkel tanácskozott a biztonsági helyzetről. Vucic közölte, elrendelte a hadsereg legmagasabb fokú készültségét, hogy "megvédelmezzék népüket" (Koszovóban) és "megóvják Szerbiát".

A Vucic által felkeresett kaszárnya mintegy öt kilométerre található attól a koszovói határ mentén kialakított ütközőzónától, ahova a szerb biztonsági erők csak a NATO parancsnoksága alatt működő békefenntartó haderő (KFOR) engedélyével léphetnek be.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is, szórványban.

Koszovó északi részén hónapok óta feszült a helyzet. A helyi szerbek napok óta barikádállítással és a Koszovó és Szerbia közötti határátkelőkhöz vezető utak lezárásával tiltakoznak az ellen, hogy a koszovói rendőrség letartóztatott több egykori koszovói szerb rendőrt. A tiltakozók a szerintük koholt vádak alapján elfogottak szabadon bocsátását követelik. A koszovói fél szerint a barikádokat bűnbandák állították, a nemzetközi közösség pedig mindkét felet nyugalomra inti, és az úttorlaszok eltávolítását követeli.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.