n STALIN BLUES "A cenzor műveletlensége túléli a diktátor halálát" - fogalmazott Rév István, a Nyílt Társadalom Archívum (OSA) igazgatója annak kapcsán, hogy a pesti Vigadót működtető Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány (MSZA) kuratóriuma (elnök: Zelnik József) úgy döntött, hogy a március 5-re, A Sztálin koncert címmel meghirdetett estre nem bocsátják rendelkezésre a hangversenytermet. A koncerten Leon Botstein, az American Symphonic Orchestra zenei igazgatója vezényletével a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar és a Budapesti Akadémiai Kórustársaság adta volna elő Hacsaturján Ének Sztálinról című, 1938-as dalművét és Prokofjev Éljen Sztálin című, 1939-es kantátáját, valamint az első antisztálinista zenedarabot, Sosztakovics 10. szimfóniáját, melyet a szerző a diktátor halálára írt 1953-ban. E dátumhoz kapcsolódik a Centrális Galéria 1953. 03. 05. című, március 5-én nyíló kiállítása, mely "tudományos szempontból rekonstruálja és elemzi a diktátor halálának hosszú pillanatát", s éppúgy nem politikai esemény, ahogy a hangverseny sem (lett volna) politikai provokáció - Csonka András, az MSZA igazgatója az Indexnek nyilatkozva minősítette így a lefújt koncertet, melyet a Narancs értesülése szerint az OSA mindezek után már nem próbál máshol megrendezni. A jegyeket visszaváltják.
n NR.1 OROSZOK Negyedik hete tartja magát a brit slágerlista élén Julia Volkova és Lena Katyina, azaz a Tatu nevű orosz popduó All The Things She Said című száma, melynek leszbikus jellegű videoklipjét a BBC nem hajlandó sugározni. A két tinédzser 200 km/hr In The Wrong Lane című albuma a Mahasz-lista 20. helyén áll.
n A BLUES ÉVE "Minthogy a blues az amerikai gyökerekből táplálkozó zenék legkiterjedtebb hatású formája, mely befolyással bírt a rock & roll, a dzsessz, a rhythm & blues, a country, sőt még a klasszikus zene világára is; minthogy a blues nemzeti történelmi kincsünk, melyet őriznünk, tanulmányoznunk és dokumentálnunk kell a jövő nemzedékek számára (...)" - e szavakkal kezdődik a kongresszus tavaly szeptember 5-i határozata, mely a 2003. február 1-jével kezdődő esztendőt a blues évének nyilvánítja, és felkéri az elnököt, hogy hívja fel az amerikai népet ennek méltó megünneplésére. Így is történt.
Február elején (február egyébként a fekete történelem hónapja volt az USA-ban), egy New York-i koncerttel kezdődött az eseménysorozat, többek közt a hagyományt képviselő B. B. King és Robert Cray, a rapper Chuck D. és Mos Def, valamint blues ihlette fehér rockerek, John Fogerty és Greg Allman részvételével. A blues éve egyik legnagyobb szabású vállalkozásaként Martin Scorsese, Charles Burnett, Clint Eastwood, Mike Figgis, Marc Levin, Richard Pearce és Wim Wenders hét 90 perces filmet forgatott (a The Blues című sorozatot ősszel sugározza a közszolgálati PBS), amihez kapcsolódva egy könyv és több DVD és CD jelenik meg. Az ismeretterjesztést a tanároknak és a 9-12 éves gyerekeknek szánt iskolai segédanyagcsomag, egy 13 részes rádiósorozat és egy vándorkiállítás könnyíti meg.
A blues éve ahhoz kötődik, hogy 1903-ban William Christopher Handy (képünkön) egy mississippi vasútállomáson meghallotta "élete legbizarrabb zenéjét". Az akkor 30 éves, klasszikus képzettségű muzsikust ma már a blues atyjaként emlegetik, örökzöld szerzemények (Memphis Blues, St. Louis Blues, Beale Street Blues) és könyvek (Blues: An Anthology, 1926, W. C. Handy´s Collection of Negro Spirituals, 1938) fűződnek nevéhez. 1958-ban hunyt el, Memphisben park őrzi az emlékét. A blues évét nyitó koncert bevételét a memphisi The Blues MusicFoundation (TBMF) kapta: e nonprofit alapítvány a blues történelmének megismertetéséért tevékenykedik, s évente kiadja a W. C. Handy-díjakat (idén május 22-én lesz a gálaest). A kongresszusi határozat megszületéséért a TBMF mellett a seattle-i székhelyű interaktív zenei múzeum, az Experience Music Project (EMP) lobbizott erősen. A blues éve főszponzora a Volkswagen. Erről bővebben: www.yearoftheblues.org., www.blues.org. és www.emplive.com. The Pianist című munkája nyerte a legjobb filmnek, ő maga pedig a legjobb rendezőnek járó elismerést. Párizsban hét César-díj jutott a Wladyzlaw Szpilman zongorista emlékiratai nyomán készült s a varsói gettóban játszódó alkotásnak, amely ugyanennyi kategória jelöltjeként várja az Oscar-gálaestet is. A vasárnapi Los Angeles Times ezzel kapcsolatban közölte Samantha Geimer véleményét (ő volt az, akit 1977-ben, 13 éves korában, egy fotózás után Polanski megerőszakolt): a háromgyermekes, férjes asszony szerint a 25 évvel ezelőtt történteknek nem szabad befolyással lenniük a film megítélésére. A most 69 éves Polanskit, aki a börtön elől Franciaországba menekült, letartóztatnák, ha amerikai földre lépne.
n MUNKÁCSY ÁRVERÉS EL´TT 60 millió Ft-os rekord kikiáltási áron bocsátja árverésre Munkácsy Mihály A baba látogatói című festményét április 12-én a Mű-Terem Galéria. A védett (tehát az országból ki nem vihető) képet három másik Munkácsyval együtt novemberben adták vissza eredeti tulajdonosa, az Auschwitzban meggyilkolt Vida Jenő műgyűjtő Dél-Amerikában élő örököseinek. Az 1879-ben készült festményt Vida 1944-ben, egy Munkácsy-emlékkiállításra adta kölcsön a Szépművészeti Múzeumnak.
n TÛZ A KLUBBAN Minden idők legnagyobb rocktragédiájának számít az a tűzvész, melynek során, a Great White nevű heavy metal együttes Station-klubbeli koncertjén legalább 95 ember vesztette életét, és több mint 180-an sebesültek meg egy Rhode Island állambeli kisvárosban, West Warwickban. A tragédiát a pirotechnikai show okozta.
n GYÁSZ 64 éves korában elhunyt Johnny PayCheck: az amerikai countryénekes (született Donald Eugene Lytle) pályája során vagy 70 albumot készített, legnagyobb slágere, a Take This Job and Shove It kétmillió példányban kelt el. Best of lemeze, a The Soul & the Edge tavaly jelent meg.
