Leállt a vasút, bezártak az iskolák: megbénította az országos sztrájk Franciaországot

Külpol

A munkabeszüntetés elsősorban a közszférát érinti, például a közlekedést, az energiaszektort és az oktatást. A tanárok 55 százaléka tart munkabeszüntetést kedden.

Franciaországban a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen a szakszervezetek által meghirdetett második országos tiltakozónapon valamivel kevesebben sztrájkoltak kedden, mint a január 19-i első megmozduláskor, de az első összesítések szerint a vidéki városokban többen vettek részt a tiltakozó felvonulásokon.

A munkabeszüntetés elsősorban a közszférát érinti, mindenekelőtt a közlekedést, az oktatást és az energiaszektort.

Az állami vasúttársaság, az SNCF tájékoztatása szerint kedden a vonatoknak átlagosan alig 20 százaléka, a szuperexpresszeknek (TGV) 25-30 százaléka közlekedett. A szakszervezetek összesítése szerint az SNCF dolgozóinak 36,5 százaléka tartott munkabeszüntetést, míg januárt 19-én 46,3 százalékuk sztrájkolt. A vasúttársaság igazgatósága nem kívánta megerősíteni az adatokat.

 
Utasok a párizsi Gare de Lyon pályaudvar a vasúti dolgozók sztrájkja idején, 2023. január 31-én.
Fotó: MTI/EPA/Teresa Suarez

A repülőtereken a légiirányítók sztrájkja jelentős késéseket és fennakadásokat eredményezett, a párizsi Orly repülőtéren a járatok ötödét törölték, a párizsi tömegközlekedésben a járművek csak a reggeli és a délutáni csúcsforgalmi időkben közlekednek, de akkor is csak ritkítva.

A TotalEnergies energiaórás olajfinomítóiban 75-100 százalékos a részvétel a munkabeszüntetésben, míg az EDF áramszolgáltató szerint keddre virradó éjjel csaknem három nukleáris reaktornak megfelelő teljesítménnyel csökkent a villamosenergia-termelés az országban, de ez a szakszervezetek szerint "semmilyen hatással" nincs a fogyasztókra.

Az oktatási tárca szerint az általános iskolákban a tanárok 26,65, a középiskolákban 25,22 százaléka nem tartotta meg az óráit, míg január 19-én az általános iskolákban 42, a középiskolákban 35 százalékos volt a részvétel a sztrájkban.

A pedagógus-szakszervezetek szerint viszont a tanárok 55 százaléka tart munkabeszüntetést kedden.

Január 19-én a közszférában dolgozó 2,5 millió munkavállaló 28 százaléka vett részt a tiltakozó megmozdulásban.

Belügyi források a 240 városban tervezett felvonulásokon 1,2 millió tiltakozóra számítanak, ebből 100 ezerre Párizsban. A rendőrség 11 ezer rendőrt és csendőrt mozgósított a felvonulók biztonságának szavatolására, a fővárosban - ahol délután indul a legnagyobb menet - 4 ezer rendfenntartó lesz az utcákon.

Laurent Berger, a CFEDT szakszervezet főtitkára szerint a vidéki városokban délelőtt rendezett felvonulásokon többen voltak, mint január 19-én, amikor a rendőrség szerint 1,1 millióan, a szervezők szerint 2 millióan vonultak utcára.

 
A francia kormány tervezett nyugdíjreformja ellen tüntetnek a szakszervezetek felhívására Montpellier-ben.
Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo

"Mindenhonnan az országból nagyon magas számok érkeznek, legalább akkorák, sőt jobbak, mint január 19-én" - mondta a szakszervezeti vezető. "Mostantól

elvárjuk, hogy a kormány mondjon le a nyugdíjkorhatár 64 évre emeléséről, és végre üljön le a tárgyalóasztalhoz, mert a franciák tömegesen utasítják el a reformot. Ezt meg kell hallani"

– tette hozzá. Philippe Martinez, a radikálisabb CGT szakszervezet vezetője úgy fogalmazott, hogy "amennyiben a kormány és a köztársasági elnök továbbra is megvető hangon szól a megmozdulásokról, a gördülő sztrájk kérdése is felmerül".

A törvénytervezetet – amelynek legfőbb intézkedése a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelése, valamint a teljes összegű nyugdíjhoz szükséges szolgálati évek fokozatos meghosszabbításának felgyorsítása – hétfőn kezdte el megvitatni a nemzetgyűlés szociális bizottsága. A javaslat – amelyhez az ellenzék 7 ezer módosítót nyújtott be, ebből 6 ezret a baloldal – a plenáris ülés elé február 6-án kerül vitára.

A reform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, utána a kormány szerint újabb változtatásokra lehet szükség. Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedésének és a nyugdíjkassza deficitessé válásának kompenzálására, és valamennyit jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték.

A nyugdíjreformot Emmanuel Macron államfő már az első mandátumát megelőző kampányában megígérte 2017-ben, majd a második mandátuma legfőbb intézkedéseként harangozta be, de miután a törvénytervezet elfogadásához nem rendelkezik a parlamentben a kellő többséggel, egy tartós tiltakozó megmozdulás a kormány helyzetét is megingathatja.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.