Lelőtték az al-Dzsazíra újságíróját Ciszjordániában

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. május 11.

Külpol

A televízió és a palesztinok Izraelt hibáztatják, Izrael szerint palesztin fegyveresek találhatták el a tudósítót. 

Lelőtték Ciszjordániában az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió egyik ismert újságíróját szerdán, a palesztin egészségügyi minisztérium az izraeli hadsereget vádolja a gyilkossággal.

A tárca szerint Sirín Abu Aklát Dzseninben lőtték meg, a nőt azonnal kórházba szállították, ahol már nem tudták megmenteni az életét.

Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy vizsgálatot indít az ügyben, és nem zárták ki, hogy Abu Aklát "palesztin fegyveresek találták el".

Az 51 éves, kelet-jeruzsálemi Sirín Abu Akla az utóbbi két évtizedben az Al-Dzsazíra hálózat jól ismert riportereként dolgozott. A ynet értesülése szerint Ali Szamudi, egy másik palesztin újságíró is Abu Akla közelében tartózkodott, ő könnyebben sebesült meg. A pánarab hírtelevízió bejelentése szerint a menekülttáborból tudósító újságírók "sajtó" felirattal ellátott mellényt viseltek.

"Elítéljük a szörnyű bűncselekményt, amelynek célja, hogy megakadályozza a médiát üzeneteinek átadásában. Az izraeli kormányt és a megszálló erőket tartjuk felelősnek Sirin kollégánk meggyilkolásáért. Követeljük, hogy a nemzetközi közösség ítélje el és számoltassa el az izraeli megszálló erőket Sirín Abu Akla sebesülése és megölése miatt" - jelentette ki közleményében az al-Dzsazíra.

Az izraeli hadsereg egységei körözött személyek letartóztatása céljából léptek be a palesztin terrorszervezetek fellegvárának tekintett, Ciszjordánia északi részén található Dzseninbe.

A dzsenini menekülttáborban a palesztinok robbanószereket és gránátokat dobtak a katonák felé, tűzharc tört ki a hadsereg erői és a palesztin fegyveresek között, ekkor érte a halálos sebesülés a palesztin újságírót.

Az al-Dzsazíra azzal vádolja Izraelt, hogy katonáinak fegyvere ölte meg, de a hadsereg szerint egyáltalán nem bizonyos, hogy izraeli oldalról érkezett a halálos lövés. Az izraeli illetékesek megígérték, hogy kivizsgálják az esetet.

"Az izraeli erők a dzsenini menekülttáborban, Burkin falu közelében, valamint Júdea és Szamária számos más központjában azon tevékenykedtek, hogy letartóztassák a terrorista tevékenységekkel gyanúsítottakat"- jelentette az izraeli hadsereg szóvivője.

A dzsenini menekülttáborban a gyanúsítottak intenzív tűz alá vették az izraelieket, és robbanószereket dobáltak az egységekre, amire ők tűzzel feleltek. Az újságíró halála nagyon sajnálatos esemény. Valószínűleg a palesztin fegyveresek vaktában leadott lövéseinek egyike találta el. Az incidenst alaposan kivizsgáljuk" - ígérte.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.