A WikiLeaks hozzávetőleges becslések szerint csaknem félmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és a korábbi években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.
Három évvel ezelőtt hiába kérte Washington a briteket, hogy adják ki az 53 éves, ausztrál állampolgárságú Julian Assange-t, a londoni központi büntetőbíróság megtiltotta azt, elsősorban olyan szakvéleményekre hivatkozva, amelyek szerint Assange depressziós, a jövőjétől rettegő ember, és nem garantálható, hogy amerikai kiadatása után nem vet véget életének.
Az Egyesült Államok fellebbezést nyújtott be a tilalmi végzés ellen, azzal az érvvel, hogy Assange-nak nincsenek olyan mentális problémái, amelyek megakadályoznák kiadatását. A londoni felsőbíróság 2022 decemberében helyt adott az amerikai fellebbezésnek, megsemmisítve a kiadatás tilalmáról szóló büntetőbírósági döntést. Assange ügyvédei ugyanehhez a bírósághoz nyújtottak be keresetet azzal a kéréssel, hogy az eljáró bírói tanács engedélyezze a kiadatás tilalmát megsemmisítő bírósági döntés megfellebbezését és a végzés felülvizsgálatát célzó újabb eljárás megindítását.
Az Egyesült Államok azzal az érvvel kéri a kiadatást, hogy az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimekről és terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.
A londoni felsőbíróság kedden ismertetett 66 oldalas állásfoglalásában közölte: arra kérte az amerikai igazságügyi hatóságokat, hogy április 16-ig terjesszenek be különböző jogi biztosítékokat, amelyek alapján megítélhető, hogy Julian Assange a 2003-ban kelt brit kiadatási törvény alapján átadható-e az Egyesült Államoknak. A kért biztosítékok között szerepel az is, hogy a WikiLeaks alapítóját Amerikában nem ítélik halálra.
A bíróság leszögezte: ha az igényelt jogi biztosítékokat nem kapja meg, akkor további elbírálás nélkül engedélyezni fogja a fellebbezést a kiadatást engedélyező korábbi döntés ellen. A bírói testület felidézi keddi állásfoglalásában, hogy Donald Trump volt amerikai elnök - aki az idei elnökválasztáson újból indulni kíván - még 2010-ben, egy interjúban felvetette a halálbüntetés kiszabásának lehetőségét Assange ügyében.
A férfit korábban a svéd hatóságok is körözték szexuális bűncselekmények gyanújával, de a körözést végül visszavonták. Assange a svédországi kiadatás elől Ecuador londoni nagykövetségére menekült, ahol hét évet töltött diplomáciai menedék védelme alatt.
Öt éve azonban - az ecuadori nagykövet engedélyével - a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette, és mivel az amerikai körözés változatlanul érvényben van, a WikiLeaks-alapítót azóta is vizsgálati fogságban tartják a londoni Belmarsh börtönben.
